Milyen laborértékek jelezhetnek vesebajt?

Sok esetben felismerhető testi tünetek nélkül alakul ki komoly vesebetegség, a panaszok jelentkezésekor pedig már olyan előrehaladott lehet a károsodás, hogy csak mesterséges vesepótló kezelés vagy szervátültetés révén tudnak segíteni az érintetteken. A szakember szerint éppen ezért mindenképpen hasznos, ha évente legalább egyszer ellenőriztetjük a veseműködésünket néhány alapvető laborvizsgálat segítségével.

Az emberi vese egy páros, egyenként átlagosan 130-140 gramm tömegű szerv, amely egyike a létfontosságú szerveinknek. Feladatköre igen összetett: egyszerre több funkciót is ellát egymással párhuzamosan. Részt vesz a szervezet méregtelenítésében, pontosabban a feleslegessé vált, vízoldékony bomlástermékek ürítésében. Szabályozza a só- és vízháztartást, a sav-bázis egyensúlyt, továbbá fontos szerepet tölt be számos egyéb testi folyamatban, beleértve például a vérnyomás-szabályozást, a vérképzést és a csontanyagcserét. Fontos megemlíteni, hogy az egészséges vesék tartalékkapacitása igen magas, ezáltal még akkor is képesek lehetnek zökkenőmentesen ellátni a funkciójukat, illetve normális laborértékeket produkálni, ha teljesítményük már közel a felére csökkent. Ennek köszönhető, hogy adott esetben egy vesével is lehet teljes életet élni.

Vesekárosító betegségek

"Általában mire a laborvizsgálatokból kitűnik a méreganyagok szintjének emelkedése, addigra a veseteljesítmény nagyjából 40-50 százalék körülire gyengült, azaz a veseparenchyma, a veseállomány jelentősen károsodott. A betegek nagy része ráadásul teljesen észrevétlenül jut el eddig a pontig, hiszen meglehet, hogy semmilyen testi tünet nem jelezte náluk korábban a problémát" - mutatott rá dr. Szabó Tamás nefrológus, a kistarcsai B. Braun Avitum 14. számú Dialízisközpont orvosigazgatója.

Hozzátette, ilyen esetekben gyakran kiderül, hogy valamilyen krónikus kórkép húzódik meg évek, akár évtizedek óta a háttérben, így például magasvérnyomás-betegség, érszűkület vagy cukorbetegség. Ezek tipikusan olyan rendszerbetegségek, amelyek más szervekkel együtt előbb-utóbb a vesére is kihatással lehetnek, fokozatosan roncsolva a veseállományt. Ugyancsak károsodáshoz vezethetnek olyan krónikus gyulladással járó autoimmun betegségek, mint a lupus vagy a reumatoid artritisz. Ilyenkor tartósan megemelkedik a gyulladásos faktorok szintje a vérkeringésben, amelyek a vesében mint szűrőrendszerben fennakadva másodlagos gyulladást generálhatnak, hosszú távon egyre nagyobb mértékben gátolva a szerv kielégítő működését.

A vesefunkciós vizsgálatok egyik legfontosabb eleme a vizeletvizsgálat
A vesefunkciós vizsgálatok egyik legfontosabb eleme a vizeletvizsgálat. Fotó: Getty Images

A szakember kifejtette, krónikus bántalmak hatására kialakult funkciócsökkenés esetén - ellentétben az akut állapotok által kiváltott átmeneti vesekárosodással - nem túl jó a vese regenerációs készsége, magyarul mondva, a betegség előtti teljesítményt már nem lehet ilyenkor visszanyerni. Ettől függetlenül nem szabad alábecsülni az úgynevezett szekunder prevenció jelentőségét, mivel az alapbetegségek kezelésével még a 40-50 százalékos vagy annál gyengébb állapotban lévő vese működése is stabilizálható, sokáig fenntartható. "Mivel a vesefunkciók fokozatos beszűkülése nagyon sokáig tünetmentes lehet, fontos, hogy időről időre tájékozódjunk a vese teljesítményéről, főleg, ha valamilyen potenciálisan vesekárosító alapbetegség is fennáll. Legalább évente egyszer akkor is érdemes megnézetni a rutinvizsgálati paramétereket, ha korábban nem volt gondunk ezzel a szervünkkel" - hívta fel a figyelmet a nefrológus.

A legalapvetőbb laborparaméterek

A vesefunkciós laborvizsgálatok egyik legfontosabb eleme a vizeletvizsgálat, hiszen a mintában megjelenhetnek olyan összetevők, amelyek a vesében zajló kóros folyamatokra hívják fel a figyelmet. E körbe tartozik a vér jelenléte, valamint a fehérjeürítés emelkedése is. Habár ezek az eltérések akut behatásra is bárkinél felléphetnek, amennyiben az ismételt mérések alkalmával is tartósan megmutatkoznak, mindenképpen krónikus vesebetegség gyanúját vetik fel, ezáltal további vizsgálatokat indokolttá téve. Fontos leszögezni, hogy vizeleteltérés hiányában is kialakulhat idült veseártalom, tehát önmagában a negatív vizeletvizsgálati eredmény sem feltétlenül jelent teljes biztonságot.

Milyen laborvizsgálatokért fordulhatunk a háziorvosunkhoz?

Vérszérumból kimutathatóak úgynevezett retenciós anyagok, amelyek a gyengülő veseműködés következtében maradnak vissza a szervezetben. Ezek közül a rutin laborvizsgálatok során a karbamid és a kreatinin értékét szokták ellenőrizni, illetve ez utóbbiból megbecsülhető a GFR, azaz a glomeruláris filtrációs ráta. "Ez a vese teljesítményének mutatója, amelynek számításakor figyelembe veszik a nemet és az életkort, az alkati tényezők azonban nem tükröződnek a képletben. Emiatt tehát nem pontos, mégis iránymutató lehet. Leegyszerűsítve értelmezhetjük úgy is, hogy az eGFR nagyjából a veseteljesítmény százalékos arányát mutatja. Normálisnak 90-es érték felett tekinthetjük, majd egyre lejjebb haladva egyre gyengébb veseműködést takar. Amennyiben 10 alá süllyed, már vesepótló kezelésre is szükség lehet" - foglalta össze dr. Szabó Tamás. Kitért rá, hogy az életkor előrehaladtával egyéb háttérbetegség nélkül is beszűkül a vesefunkció, hiszen a vesék is öregszenek. E tekintetben egy 80 éves személynél egy 50-es GFR-érték is kielégítő vesefunkciót takarhat, hiszen valószínűsíthető, hogy az alacsonyabb mutató csupán az életkori hanyatlás eredménye.

5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről

A vesefunkciót vizsgáló paraméterek normálértékei:
vizeletvér: 2 vörösvértest/látótér alatt
vizeletfehérje: 75 milligramm/nap alatt
karbamid: 3-7 mmol/literkreatinin: 53-90 µmol/liter
eGFR: 90 milliliter/perc felett
kálium: 3,5-5,0 mmol/liter

Végezetül az alapvizsgálatok között meg kell említeni a káliumion koncentrációját, amelynek értéke bizonyos vesebetegségek következtében megemelkedhet, mivel ilyenkor csökken a vese káliumürítő képessége. Mi több, akár a napi étkezéssel elfogyasztott kálium is túl sok lehet ahhoz, hogy a vese képes legyen megszabadulni a felesleges mennyiségtől. Mindez nem csupán diagnosztikai szempontból fontos, a nagyon magas káliumérték ugyanis kritikus helyzetet idézhet elő: legfőbb veszélye, hogy szívritmuszavart okozhat. A kockázatot ráadásul egyes gyógyszerek is növelik, akárcsak a káliumban gazdag táplálkozás. "Egyszer érkezett hozzánk egy páciens, aki harmadfokú AV blokkal került be az intenzív osztályra, ahol azonnal szívritmus-szabályozót helyeztek be. 9-es káliumszintet mutattak ki nála, tehát a maximális normálérték közel dupláját. Ez okozta a ritmuszavarát, és innen derült ki, hogy végstádiumhoz közeli vesebetegsége volt, amely addig semmilyen tünetet nem okozott" - mesélte el a szakember. (A harmadfokú AV blokk, azaz a harmadfokú pitvar-kamrai ingerületvezetési blokk egy súlyos ritmuszavar.)

Szűrés során a vizelet- és vérvizsgálat mellett éppúgy fontos a hasi ultrahangvizsgálat is, amely egyes betegségek diagnosztizálásában hatékonyabb eljárásnak számít, illetve amely már akkor képes lehet kimutatni bizonyos kóros elváltozásokat, amikor a laborértékekben még egyáltalán nem jelentkezik számottevő eltérés. Az ultrahang a vesék szerkezeti elváltozásait mutatja meg, így egyaránt alkalmas cisztás betegségek, üregrendszeri tágulattal járó problémák és a vesekövesség diagnosztizálására, továbbá krónikus betegség esetén felmérhető általa a veseállomány elkeskenyedése és hegesedése, valamint maga a vese mérete. "Az új betegeimtől mindig kérek friss vizelet-, vérvétel- és hasi UH-leletet, ha ugyanis a három közül bármelyik is hiányzik, akkor nem lehet teljes értékű véleményt mondani az állapotukra vonatkozóan" - hangsúlyozta dr. Szabó Tamás.

Baljós testi tünetek

A krónikus vesebetegség során a méreganyagok szintje lassan emelkedik az évek alatt, ezért a szervezetnek van ideje hozzászokni, alkalmazkodni a megváltozott anyagcseréhez. Ezért van, hogy az esetek döntő többségében a betegség tünetmentesen zajlik. "Ha már tüneteket is okoz a vesebetegség, akkor régen rossz a helyzet. Ilyenkor rendszerint kifejezetten előrehaladott, akár végstádiumban kerül hozzánk a beteg, így nagyon keveset tudunk segíteni az állapotán" - szögezte le a nefrológus. Hozzátette, a megfelelő vesefunkció hiányában felszaporodó méreganyagok egészen általános közérzeti panaszokat válhatnak ki. Étvágytalanság, fogyás, fáradékonyság, aluszékonyság, mentális lassultság és testszerte jelentkező viszketés egyaránt felléphet. Ezek egyenként nehezen megfogható szimptómák, nem is beszélve arról, hogy egyénenként változó, kinél melyik panasz fordul elő erősebb formában. Ha viszont több is fennáll egyszerre, úgy egy gyakorlott belgyógyász hamar felismerheti, hogy urémiás tünetegyüttessel van dolga. (Az urémia görög eredetű kifejezés, amelynek jelentése "vizelet a vérben". Idült veseelégtelenségre használjuk.)

Súlyos esetekben szükségessé válik a veseműködés mesterséges pótlása. Ennek két típusát különböztetjük meg: a művesekészülékkel végzett hemodialízist és a hasi dialízist. Az előbbi viszonylag kötött időbeosztást jelent, hiszen a páciensnek heti háromszor el kell járnia egy dialízisközpontba, ahol alkalmanként mintegy négy óra hosszan tisztítják meg a vérét. Ezzel szemben a hasi, avagy peritoneális dialízis otthon is lefolytatható: az oldatcsere egy-egy alkalommal nagyjából 20-25 percig tart, amelyet naponta négyszer kell megismételni. Ha valakinek egy krónikus betegség teszi tönkre a veséjét, élete végéig dialíziskezelésre szorul, amiből csupán a szervátültetés jelent kiutat.

Mindezek tükrében világosan látszik tehát, hogy mennyire fontos az évenként legalább egyszer lefolytatott vesefunkciós vizsgálat. Ha ugyanis időben felismerik a problémát, akkor az esetleges alapbetegség megfelelő kezelésével és a vese szempontjából kockázatos tényezők kerülésével sokáig stabilan lehet tartani az érintettek állapotát, megelőzve ezáltal az életminőség jelentős romlását.

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

40 felett erre figyeljenek a nők és a férfiak

Olvasd el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Melegfront
Maximum: +3 °C
Minimum: -3 °C

Általában erősen felhős vagy borult idő várható, majd a délután északnyugat felől vékonyodik, szakadozik, csökken a felhőzet, de a keleti megyékben akár estig felhős maradhat az ég. Délelőttig a csapadékzóna az ország nagyobb részén áthalad, addig az északkeleti harmadban még havazásra, dél felé haladva egyre inkább havas esőre, esőre lehet számítani. Délután már csak a déli és keleti megyékben valószínű gyenge intenzitású - legfeljebb vegyes, estétől akár szilárd halmazállapotú - csapadék. Az északnyugati szél főként hazánk délnyugati felén megerősödik, Sopron és a Bakony környékén akár viharos lökések is előfordulhatnak. A legmagasabb nappali hőmérséklet 0 és +7 fok között alakul. Késő estére -5 és +2 fok közé hűl le a levegő. Úgy tűnik, a keddi nap számos időjárási jelenséget felvonultat. Lesz napsütés, havas eső, széllökések és zápor is.