Tegyük fel, hogy húsz év múlva egy szép napon megbetegszik. Rossz a közérzete, fájdalmai vannak, elesettnek érzi magát és aggódik, mert rosszabbodik az állapota. Melyik lépést választaná szívesebben a probléma okának kiderítésére? A: Felkeresi az orvost vagy B: Válaszol egy szoftver algoritmus alapján sorjázó kérdéseire, és a végén néhány sorban összefoglalva megkapja a teendőit a telefonjára, vagy bármilyen, akkor használatos kütyüre. Nos, mire szavaz?
Orvosi jövőkutató szakértőnk, dr. Meskó Bertalan szerint, amikor csodáljuk az orvosi technológia legújabb felfedezéseit, és örülünk nekik, mert hosszabb és egészségesebb életet remélünk tőlük, gondolnunk kellene arra is, ennek kockázata is van: ha a technológia mindent elsöpör, a gyógyítás végképp elembertelenedik és szimpla üzletté alakul át. Hogy ez ne következhessen be, az egészségügy minden szereplője részéről szemléletváltásra van szükség.
Ledőlt az elefántcsonttorony
- Hippokratész óta a gyógyításhoz szükséges szakmai tudás, az eszközök és az információ az orvoslás elefántcsonttornyába van bezárva. Az utóbbi öt-hat évben az internet és a közösségi média hétköznapivá válásával, illetve az elmúlt másfél évben pedig a viselt egészségügyi eszközök megjelenésével és terjedésével ez az elefántcsonttorony egyre inkább eltűnőben van - véli dr. Meskó Bertalan.
- Ma már rengeteg információt maguk a betegek is meg tudnak szerezni, gyakran úgy érkeznek a rendelőbe, hogy nem is a tüneteket mondják, hanem hogy mit gugliztak ki azokkal kapcsolatban. Ezzel a rendkívül gyorsan kialakult új helyzettel egyelőre sajnos nem tud mit kezdeni az orvostársadalom, hiszen nem volt rá felkészítve. Így a legtöbb orvos csak legyint: hagyjuk az internetet, hiszen ott megbízhatatlanok az információk. Pedig rengeteg hiteles weboldal van egészségügyi témákban is, és az orvosoknak már ma is fel kellene vállalniuk, hogy egyfajta vezetőként vagy mentorként abban is támogatást nyújtsanak betegeiknek, hogy ha azok szeretnének tenni az egészségükért, vagy a mielőbbi gyógyulásért, akkor mely weboldalakat érdemes olvasgatniuk, és mely közösségi oldalakon találkozhatnak hasonló betegséggel küzdőkkel.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ehhez azonban az orvosoknak maguknak is meg kell tanulniuk profi módon használni a digitális világot, hiszen enélkül képtelenség megbirkózni az adatmennyiséggel. És az online világ ésszerű használatával nem csak betegeiknek tudnak segítséget nyújtani, hanem több idejük marad a páciensekre is. (A témáról bővebben keretes írásunkban olvashatnak.)
Motivált páciensek
- A betegek tájékozódását segítő orvos azonban maga is kaphat olyan információkat páciensétől, mellyel időt és energiát takaríthat meg - folytatja az orvosi jövőkutató. - A viselhető egészségügyi eszközöket, mint például az EKG-tokot, okos-vérnyomásmérőt , oxigénszaturáció-mérőt, EEG mérőt, ma már bárki megrendelheti az interneten, viszonylagos olcsóságuk miatt (néhány tízezer forint) mindannyiunk számára elérhetővé váltak.
Ezáltal megsokszorozódtak a lehetőségek arra, hogy az egészségmenedzsment alaptudássá váljon: az e-paciensek (a szóban az "e" betű az angol expert illetve engaged fogalmakat jelöli, és informált, motivált beteget jelent) nem csak betegségek esetén foglalkoznak az egészségükkel, hanem menedzselik azt, és testükre sem úgy tekintenek, mint amiről majd mások gondoskodnak, hanem felelősséget vállalnak érte. Nemrég például orvosnál jártam, aki szükségesnek látta, hogy mérjünk vérnyomást . Kértem, hogy erre ne pazaroljuk az időt, mert itt van a telefonomon az elmúlt három hónap harminc mérése grafikusan ábrázolva, amit egy klinikailag bevizsgált okos-vérnyomásmérő segítségével csináltam: sokat teszek az egészségemért, fontos számomra, hogy információim legyenek az állapotomról.
Az orvoslás jövője tehát nem arról szól, hogy a beteg minden eszközt felvásárolva gyűjti önmagáról az adatokat, és utána Skype-on közli ezeket az orvossal - elengedhetetlen, hogy a személyes kapcsolat megmaradjon. Ugyanakkor azt sem működhet tovább, hogy a betegek aktivitás nélkül, önmagukra egyáltalán nem figyelve passzívan alávetik magukat a technológiát kihasználó orvosi döntéseknek és terápiáknak. A korábbi patriarchális rendszer, az orvos és a beteg közötti alárendelő viszony át fog alakulni: az orvos partnerként ismeri el a pácienst, aki azáltal, hogy eszköz és információ van a kezében, részt vesz a döntésekben és ő maga is felelősséget vállal egészségének megőrzéséért.
Adatok egyetlen gombnyomásra
A jövőben remélhetőleg az is elképzelhetetlen lesz, ami ma még hétköznapi, hogy nem jutunk hozzá a vizsgálati eredményeinkhez. Ha ma egy beteg azt mondja a kórházban, hogy szeretné megkapni azokat az orvosi adatokat, melyek róla az évek alatt az intézmény rendszerében összegyűltek, akkor azt a választ kapja, hogy ez lehetetlen, csupán egy Word fájlba lehet óriási időráfordítással egyenként bemásolni őket, és az eredmény egy össze-vissza tördelt, értelmezhetetlen szövegfájl lesz.
A néhány kilobájtnyi röntgenleletet sem kaphatjuk meg online, hanem CD-t kell vinni, hogy rámásolják. Erre a problémára jó néhány országban van már megoldás, de globális szinten fennáll az adatok hozzáférhetetlensége. Az USA-ban szerveződött blue button mozgalomnak éppen az a célja, hogy az egészségügyi rendszerekben lévő adataikhoz könnyen és gyorsan hozzájussanak a betegek. Ez azt is megkönnyíti, hogy egy másik intézménybe került beteg magával vigye az adatait, de egy krónikus betegséggel küzdő e-paciens akár még infografikát is készíthet új orvosának állapota változásairól, aki így egyetlen képen átlátja a helyzetet, és nem kell órákon át egy iratpaksamétát böngészve kihámoznia a lényeget. És az orvosi adatokhoz való hozzáférés pusztán informatikai kérdés, ha megszületik róla a döntés, rövid időn belül megvalósítható.
Most kell lépni
Meskó Bertalan szerint rendkívül fontos, hogy társadalmi szinten beszéljünk ezekről a jelenségekről, a döntéshozóknak pedig halaszthatatlan a feladata, hogy minél több információt megismerve az innovatív, egyre kisebb és olcsóbb technológiákról, elismerjék, hogy szemléletváltásra van szükség, és megtegyék az ehhez szükséges lépéseket. - Ezek a technológiák drágák és csak a Szilikon-völgyben léteznek - ma még ezeket a válaszokat kapom a felvetéseimre - meséli.
- Ilyenkor előveszem az összes online rendelt eszközömet, és elmondom, hogy ahogy én, éppúgy bárki más is megrendelheti őket. Mindegyik klinikailag bevizsgált, mint a kórházi megfelelőjük, de azoknál egy nullával kevesebbe kerülnek, ráadásul jóval kisebbek is, nem szükséges egy zsúrkocsin tologatni őket. Mindannyian tapasztaljuk: egészségügy ma beteg - elszemélytelenedett, és bár drága, mégsem hatékony. És ez nem csak itthon igaz, néhány elszórt kivételtől eltekintve ez globálisan is elmondható. Elég ha csak arra gondolunk, hogy az USA a világon a legtöbbet költi az egészségügyre, mégis Costa Rica-val együtt a 33. helyen áll a várható élettartam tekintetében.
A betegek hozzáférése az adataikhoz, valamint az otthoni mérések és az internetről nyert információk elismerése mind abban segítenének, hogy végre a páciens kerüljön az orvoslás középpontjába, aki az orvost, mint szakértőt felkeresve, de vele partneri viszonyban együttműködve nem csupán a betegségre, hanem egészsége megőrzésére is figyel. Ehhez csupán a technológia kevés, feltétlenül szükséges hozzá az orvos és a páciens között emberi viszony megőrzése.
Ez is érdekelhet
