Magyarországon nagyságrendileg hétszázezer-egymillió embert érint valamilyen vesebetegség, közülük 60-100 ezren igényelnek vagy igényelnének gondozást - a pontos számok sajnos nem ismertek, mert az egészségügyi ellátórendszer nem tud minden érintettről. Rendszeres vesepótló kezelésre hazánkban hatezer embernek van szüksége, akut veseelégtelenség miatt pedig nagyjából ugyanennyi beteg részesül átmenetileg dialízisben.
A veseelégtelenség tünetei
A veseelégtelenség gyakran tünetszegény módon alakul ki, a tünetek csak későn jelentkeznek. Igazi jelei csak a végstádiumú veseelégtelenségnek vannak: ilyenkor csökken a vizelet mennyisége, lassultság, fáradtság vagy gyengeség, étvágytalanság, hányinger vagy fogyás, esetleg fémes íz érzése jelentkezik. A panaszokhoz társulhat magas vérnyomás, főleg lüktető, tarkótáji fejfájás, szürkés-sápadt bőrszín, illetve az alsó végtagokon jelentkezhet ödéma, vizenyő. Arra, hogy valakinek szüksége van-e művese kezelésre, a laboreredményekből, valamint a képalkotó- és egyéb vizsgálatok eredményeiből következtetnek az orvosok.
A dialízis vagy művesekezelés a vesepótló kezelésnek azon formája, amelynél a vért vagy közvetlenül tisztítják meg a méreganyagoktól, vagy pedig a hashártyát használják fel, mint szűrőt, és a szervezetet ennek segítségével szabadítják meg a toxinoktól. Leggyakrabban cukorbetegség, magas vérnyomás és belgyógyászati vesebetegségek miatt igénylik itthon a páciensek, de a dialízis több másik betegség tünetein javíthat. A dialízis a vese működését tovább nem rontja, de nem is javít azon. Pótolja csupán a vesefunkciót, illetve annak egy részét, de magának a vesének az állapota attól függően romlik vagy javul, hogy a veseelégtelenségét mi okozza, és az kezelhető-e.
Ez is érdekelhet
A dialíziskezelésnek két fő formája van. Az egyik az úgynevezett hemodialízis-kezelés, amelynél magát a vért tisztítják meg. Ennél folyamatosan nagy mennyiségű vért szívnak ki egy érből, azt "átmossák", eltávolítják belőle a méreganyagokat, sókat, illetve a felesleges folyadékot, majd a megtisztított vért visszajuttatják a szervezetbe. A dialízis másik formája a hasűri, vagy más néven peritoneális dialízis, amelynél a beteg hasába, a hashártya két lemeze közé a hasfalon keresztül egy csövet ültetnek. Ezt követően a hashártya két lemeze közé ozmotikusan aktív anyagot, például cukoroldatot juttatnak, ami a hashártya hajszálereiből folyadékot, méreganyagokat, ionokat "szív magába". Az így létrejövő oldatot egyszerűen leengedik a csövön keresztül, a beteg így szabadul meg tőle.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
