A Pannon Egyetem, Információs Rendszerek Tanszéke a Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézet munkatársaival együttműködve kifejlesztett egy nagyfelbontású sokcsatornás EKG térképező készüléket. A kutatás vezetőjével, Kozmann György professzorral a műszer és az eljárás hasznosságáról beszélgettünk.
Professzor úr, miben tér el ez az újfajta vizsgálati módszer a régi hagyományos EKG vizsgálattól?
A hagyományos EKG a szív bioelektromos jeleit általában 12 elvezetéssel ábrázolja, vagyis az EKG-szalagon ennyi görbe látható.
Az általunk kidolgozott EKG vizsgálatnál 64 elektródát használunk, ez a vizsgálat, itt nem részletezett jelfeldolgozási eljárás következtében, érzékenységét tekintve megközelíti azt a módszert, amely 192 elektródával dolgozik. A vizsgálat eredményeképpen nagyfelbontású testfelszíni potenciáltérképeket készítünk, amelyeket egy számítógépes rendszer jelenít meg, színkódolt térképek formájában.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ismert, hogy a hagyományos elektrokardiológiának (EKG) minden erénye mellett, több fontos kérdésben komoly korlátai is vannak. A nálunk fejlesztett új rendszer azáltal, hogy az eddigi EKG-nál sokkal több és pontosabban meghatározott információra támaszkodik, több új lehetőséget ad az orvos kezébe. Csak két példát említek: az új eljárás segítségével az eddigieknél nagyobb érzékenységgel ismerhető fel az akut szívizom infarktus, illetve megállapítható, hogy valaki veszélyeztetett-e hirtelen szívhalál szempontjából, azaz fellelhető-e nála az életveszélyes aritmiák kialakulásának elektrofiziológiai előfeltétele.
Ismert, hogy akut miokardiális infarktusban, az országban évente sokezren halnak meg. Úgy gondoljuk, hogy eljárásunkkal, ami az eddigieknél pontosabb diagnózist ad, számos haláleset megelőzhető lenne, sok esetben pedig, mérsékelhető lehetne a betegség következtében elhaló szívizom tömeg.
Akut infarktus esetén ugyanis az érdemi terápiás beavatkozások szükséges előfeltétele, hogy a szimptómákon túlmenően az EKG vizsgálat is alátámassza az infarktus tényét. A problémát az jelenti, hogy akut fázisban, a hagyományos EKG-val végzett vizsgálat csak az esetek kb. 50 százalékában érzékeli a betegséget, késleltetve a hatékony kezelés megindítását. Az idő múlásával ha a páciens nem is kerül kritikus állapotba, az biztos, hogy a véglegesen elhaló szívizom mennyiség növekszik. A kritikus idő 1,5 óra. Ha ezen belül elkezdődhet a kezelés, akkor a páciensnek jó esélye van arra, hogy a szívizom teljes mennyisége és tömege megmenthető legyen. Ha ezt a bűvös 1,5 órás időkorlátot - pl. az EKG vizsgálat érzéketlensége miatt- átlépjük, rohamosan növekszik a mortalitás, a túlélők esetében pedig, nő a véglegesen elhalt szívizomtömeg.
A klinikai vizsgálatok azt bizonyítják, hogy a 64 elektródás EKG segítségével az előbb említett mindössze 50 százalékos érzékenység növelhető akár 90 százalékra is, ezzel csökkentve a mortalitást ill. lényegesen javítva a gyógyulás minőségi mutatóit.
Professzor úr szerint még a hírtelen szívhalál is előjelezhető.
Igen. Sajnos Magyarországon is sok ember hírtelen szívhalállal hal meg, ami azt jelenti, hogy látszólag minden ok nélkül hírtelen rosszul lesz a páciens, összeesik és meghal. De azt tudnunk kell, hogy a hírtelen szívhalál esélye sok esetben hamarabb "megszületik", mint maga a végzetes esemény. Saját kutatásaink azt igazolják, hogy sokcsatornás nagyérzékenységű EKG készülékünkkel fel lehet ismerni a hirtelen szívhalálra vezető elektrofiziológiai állapot meglétét, azaz valószínűsíteni lehet ezeket a sajnálatos eseményeket is. Megnövekedett rizikó esetén, a védekezés egyik módját egy költséges terápiás eljárás, az un. automatikus defibrillátor beültetése jelentheti. Meggyőződésünk szerint a beültetés mérlegelésekor szükség lenne a mi rendszerünkhöz hasonló eszközökre, annak érdekében, hogy a jelenleginél "gazdaságosabb" beültetési kritériumok kidolgozhatók legyenek. Ennek hiányában, ma a nemzetközi adatok szerint hét defibrillátort kell beültetni ahhoz, hogy egy ember életét megmentsék, így egy csomó pénz értelmetlenül megy ki a rendszerből, illetve rengeteg eszközt fölöslegesen építenek be. Ennek nagy fontossága lehet a forráshiányos hazai kardiológiai ellátásban is.
Mióta fejlesztik ezt a különleges EKG készüléket?
Az MTA Központi Fizikai Kutatóintézetében a Biomérnöki Osztályt még az 1970-es években azért hozták létre, hogy mérnöki eljárásokkal segítse az orvosbiológiai alkalmazásokat. Elemi formában a fejlesztés már nem sokkal ezután elindult, de a mai vizsgálatainknál használt műszert egy 2001-es NKFP pályázat keretében vásároltuk meg.
Hogyan zajlik maga a vizsgálat?
A hátra és a mellkasra anatómiailag előre meghatározott helyekre felhelyezünk 64 elektródát. A vizsgálat során kétszer öt perces és kétszer egyperces időintervallumban rögzítünk adatokat, nyugalmi, fekvő testhelyzetben. Ilyenkor a vizsgálati személynek nem szabad mozogni és beszélni, mert ezek a mérések pontosságát befolyásolhatják.
Az adatokat biofizikai szempontból magunk, orvosi szempontból kardiológus partnereink kiértékelik. Az eredmények alapján személyre szabottan történik a tanácsadás.
Eddig hány vizsgálati személyt regisztráltak a rendszerükben és hogyan tevődik össze a populáció?
Több mint kétszáz személyről vettük le az adatokat, és a vizsgálati személyek köre teljesen vegyes. Nők és férfiak 18 éves kortól 82 éves korig. De elvileg a rendszer alkalmazható akár gyerekek esetében is.
Alkalmazzák már kórházakban ezt a műszert?
Magát a mérőeszközt Hollandiából vásároltuk, de az adatgyűjtésben és az értékelési eljárásban hazai know-how van. A kutatásaink alapján, amelyet vezető külföldi kutatóhelyekkel valamint Préda Isván professzorral, és munkatársaival közösen folytattunk, klinikai kísérletek fázisába is eljutott már az eljárás. Mára már teljes bizonysággal meg tudjuk mondani, hogy milyen követelményeket kell kielégíteni egy a klinikai alkalmazásra szánt célberendezésnek. A mostani kutatási berendezés tapasztalataiból kiindulva, a hazai egészségügyi ipar valamelyik képviselőjével együtt szeretnénk egy klinikai változatot kialakítani, amellyel a szélesebb körű, egészségügyi alkalmazás megvalósulhatna. Sokat segítene, ha a projekt egy stabil financiális háttérrel rendelkezne, így hamarabb elérhetővé válna a szolgáltatás az egészségügyi intézetekben.
Milyen intézetekben tudná elképzelni a kifejlesztett XXI. századi EKG létjogosultságát?
Ez is érdekelhet
A veszélyes aritmia ill. a hirtelen szívhalál rizikó becslése és költséghatékony kezelése szempontjából fontos lenne, hogy legalább a magyarországi kardiológiai centrumok rendelkezzenek ilyen műszerrel. Hosszabb távon ugyancsak hasznos lenne, ha minden súlyponti kórházban elérhetővé válna legalább az akut infarktus hatékonyabb felismerését lehetővé tevő ilyen típusú célberendezés.
