A sérv a hashártya kitüremkedése, amely a hasfal gyengébb pontjain alakul ki. Jelentkezhet a lágyékban, a köldökben vagy az egyenes és oldalsó ferde hasizmok találkozásánál, de előfordulhat műtéti hegben és a rekeszizomban is. Gyermekkorban a veleszületett sérvek, fiatal és felnőtt korban pedig a lágyék és köldöksérvek a leggyakoribban. Időskorban főként műtétek után fordulhat elő. Dr. Sipos Péter , a Duna Medical Center sebész szakorvosa elmondja, mi a teendőnk, ha sérv gyanúja áll fenn.
A sérv fajtái
A velünk született sérv esetében a hasfal és az izmok nem tapadnak megfelelően össze. Újszülötteknél köldöksérv a köldökcsonk leválása után jelentkezik. Ennek oka, hogy a köldökgyűrű nem záródott megfelelően a magzati életkorban. Mivel ez általában nem okoz komoly problémát, nem is igényel sürgős beavatkozást. A legtöbb köldöksérv a gyermek felállása után magától bezáródik. Ha ez mégsem következik be, akkor 4-5 éves kor után műtétre kerülhet sor.
A veleszületett sérv másik oka az lehet, hogy magzati életkorban a fejlődő herék nem sokkal a születés előtt levándorolnak, majd átbújnak a hasfalon és leereszkednek a herezacskóba. A vándorlás során maguk után húzzák az őket szolgáló ereket, az ondóvezetéket és a hashártyát is, mint egy zsákot. Ha ez a hashártyazsák nem záródik el, sérvtömlő lesz belőle, amelybe belecsúszhatnak a belek.
Előfordulnak a rekeszizmon is sérvek. Ennek két fő formáját különböztetjük meg. A bal rekeszen hátul előforduló rekeszsérv miatt már rögtön a születés után jelentkezhetnek légzési problémák. Ennek oka, hogy a rosszul fejlődött rekeszizom nem mozog megfelelően. A másik fajtája a rekeszizom jobb oldalán, elől helyezkedik el. Ilyenkor a máj egy része kerül a mellkasba, ám ez sokáig nem okoz tüneteket.
Mit tegyünk?
Sérv gyanúja esetén nagyon fontos, hogy elmenjünk egy orvosi vizsgálatra, hiszen a szakember nem csak a sérv súlyosságát állapítja meg, hanem azt is, hogy van-e más, ezzel együtt fennálló, esetleg erre hajlamosító betegségünk. Ha műtétre kerül a sor, akkor sem kell megijednünk, hiszen a laporoszkópos beavatkozás után csak pár centis heg marad. A speciális kamerával viszont a sebész háromszorosára nagyítva látja a problémás területet, így a nehezebben elérhető részeket is pontosabban, célzottabban tudja kezelni.
Ha a saját szövetek nem elég erősek, akkor speciális hálók segítségével megtámasztják, megerősítik őket a műtét során. Ezek a hálók szintetikus vagy biológiai anyagból készülnek. Ma már célzottan az izom, a hasfal vagy a hashártya alá teszik a hálókat. Megfelelő technikával és korszerű hálók alkalmazásával nagyon kevés az esély a sérv kiújulására. Természetesen az sem mindegy, hogy milyen hálót használnak a műtétek során: ha a sérvnyílás túl nagy, akkor ezt biológiai, szövetbarát hálóval kell pótolni. Előfordulhat az is, hogy a háló a belekkel érintkezik. Ilyenkor speciális bevonatú hálókat alkalmaznak a szakemberek, amely megakadályozza a belekkel való összenövést. Emellett léteznek olyan hálók is, amelyek részlegesen vagy teljesen lebomlanak az operációt követően.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A műtétről
Egy kisebb hálós, laporoszkópos sérv műtétet követően a beteg a beavatkozás után 6 órával már haza is mehet (kísérettel), egy héttel később pedig akár munkába is állhat. Azonban nagyobb terhelés és fizikai munka csak 3-4 héttel a műtét után javasolt. A sérvműtétet követően a legfontosabb fázis a háló teljes beépülése, ez körülbelül 4 hétig tart.
Ez is érdekelhet
Közvetlenül a műtét után ágynyugalom javasolt a bevérzések elkerülései miatt, de a mozgást már másnap el lehet kezdeni. A második héttől vissza lehet állni a megszokott, hétköznapi életvitelre, a harmadik hétben pedig már a könnyed kocogás és kerékpározás is engedélyezett. Teljes terhelés viszont csak a műtét utáni 4-6. héttől lehetséges - magyarázta a szakember. Természetesen vannak esetek, amikor nincs szükség a műtétnél hálóra, például jó izomzattal rendelkező betegnél vagy terhesség előtt.
Legjobban: