Sebészet : Rekeszsérv
A sebészet az orvostudomány azon ága, amely a külső vagy a belső szervek elváltozásait vagy betegségeit nem gyógyszerekkel, hanem műtéttel vagy különböző eszközös beavatkozások segítségével végzi. A sebészet már számos szakterületre specializálódott, például fej-nyaki sebészet, idegsebészet vagy éppen a plasztikai sebészet. A korábbi, jelentős roncsolással járó beavatkozások megszűntek és egyre inkább a kevésbé invazív megoldások terjedtek el. Ma már nem ritka az egynapos sebészeti ellátás sem.
Rekeszsérv tünetei és kezelése
Mi a rekeszsérv?
A rekeszsérv egy olyan anatómiai eltérés, amely különbözik az általános sebészeti sérvektől: azokkal ellentétben a testen belül, két testüreg között alakul ki. Lényege, hogy a rekeszzárak ellazulása miatt kitágul az a nyílás, ami a rekeszizom területén van, és ami a nyelőcső hasüregbe való áthaladására szolgál. Ez a nyílás normális esetben pont olyan átmérőjű, mint a nyelőcső, így tökéletes zárást biztosít a mellkas és a hasüreg között. Ha viszont kitágul, rekeszsérv jön létre.
Tünetek
Az elváltozásnak alapvetően két típusa van. Az egyik a csuszamlásos sérv, amelynél egyszerűen felcsúszik a gyomor kis része a mellkasba. A másik az úgynevezett nyelőcső melletti paraoesophagealis rekeszsérv, amelynél a nyelőcső alsó záróizma rögzítve marad a hasüregben, a mellette lévő nyíláson pedig felcsúszik a gyomor egy része.
A rekeszsérv előfordulása és okai
Ritkán, de a rekeszsérv lehet veleszületett, ilyenkor időnként rekeszfejlődési zavarral együtt is jelentkezik. Ez esetben a sérv néha akkora is lehet, hogy a hasüreg teljes tartalma felkerül a mellkasba, és akadályozza a tüdő működését, illetve fejlődését. Pubertáskorban a rekeszsérv jellemzően akkor alakul ki, amikor a fiatalok hirtelen nagyon megnőnek: ilyenkor a szervezet aránytalanságai miatt, főképp alkati okok miatt tágulhat ki a nyílás.
Felnőtt korban szintén alkati oka van a rekeszsérvnek, de később, főleg 50 éves kor fölött a kötőszövetek gyengülése is okozhatja a hajlam növekedését. Az ilyenkor jelentkező rekeszsérv általában tüneteket sem okoz. A felnőttkori rekeszsérv kialakulásának kockázatát több tényező is növeli. Ilyen az elhízás, a sima izmok tónusát lazító dohányzás, a terhesség vagy a nagy hasűri nyomást okozó ikerterhesség. A nehéz fizikai munka - például vagonrakodás - szintén emeli a rizikót. Gyakran érintettek a súlyemelők is, szintén a komoly fizikai megterhelés következtében.
Maga a rekeszsérv meglehetősen gyakori, az emberek 30-40 százaléka érintett lehet. Viszont tényleges tünetek csak az ilyen esetek nagyjából 30 százalékánál jelentkeznek.
A rekeszsérv diagnózisa
A felnőttkori rekeszsérv diagnózisának felállítása röntgenvizsgálattal és endoszkópos vizsgálattal, tehát gyomortükrözéssel történik. A veleszületett rekeszsérvet a súlyos tünetek miatt rögtön a születés után észlelik az orvosok, tehát az általában már az első csecsemőkori vizsgálatokon kiderül. A diagnózis ilyenkor akár ultrahangos vizsgálattal is felállítható lehet, röntgen vizsgálatra a sugárterhelés miatt csak akkor kerül sor, ha az valamilyen okból elkerülhetetlen.
A rekeszsérv tünetei és kórlefolyása
Amikor a mellkas és a hasüreg között tökéletes zárást biztosító nyílás a rekeszzárak ellazulása miatt kitágul, a gyomor felső része felcsúszhat a hasüregbe. A legtöbb esetben ez csak kicsi eltérést, néhány milliméteres, maximum fél centiméteres felcsúszást jelent. Emiatt az ilyen probléma sokszor, az esetek kétharmadában ki sem derül, tüneteket nem okoz, az orvosok csak mellékleletként észlelik.
Ha az ellazulás nagyobb, a nyílás pedig jelentősebb méretű, már jelentkezhetnek panaszok is. Ilyenkor ugyanis a gyomornak már nagyobb területe csúszik fel. Ez esetben a legtipikusabb tünetek megegyeznek a refluxbetegségével. Ennek oka, hogy a nyelőcső záróizmának mellkasba kerülése nyomáskülönbséget okoz (lévén a mellkas alacsonyabb nyomású terület, mint a hasüreg), emiatt pedig a záróizom működése nem lesz tökéletes, a nyelőcsőbe a gyomorsav könnyebben visszaáramlik. Azt azonban ki kell emelni, hogy ilyen tünet csak a rekeszsérves esetek 30 százalékánál jelentkezik.
Ha a rekeszsérv nagyobb, ételvisszafolyás is jelentkezhet. Ennek oka, hogy ilyenkor a gyomorszáj már nem zár tökéletesen, így ha az érintett nehéz étel fogyasztása után tele gyomorral lehajol, akkor az étel akár refluxos panaszok nélkül is visszajuthat egészen a szájüregig. Ugyanez tele gyomorral történő lefekvéskor is megtörténhet. Ezek az esetek gyakran igényelnek beavatkozást.
Ha nyelőcső melletti paraoesophagealis rekeszsérvről van szó, akkor a feltüremkedett rekeszsérv be is csípődhet, ami súlyos, életveszélyes állapot eredményez. A terület vérellátása ilyenkor akadályozott lehet, akár el is halhat a kérdéses gyomorrész. Ez a probléma nagyon ritka, rendkívül komoly fájdalommal jár, azonnali műtéti indikációt jelent.
Csecsemőkori rekeszsérvek esetén légzési és táplálkozási zavar is jelentkezhet, attól függően, hogy mekkora a sérv mérete.
A rekeszsérv kezelése
Ha a tünetek enyhék, a sérv pici és csak refluxos tüneteket okoz, akkor a pácienseket általában elég gyógyszeresen kezelni, azt életmódváltással kiegészíteni. Ez savcsökkentők, gyulladáscsökkenők szedését jelenti, illetve szükség esetén olyan gyógyszer alkalmazását, ami segíti fokozni a nyelőcső mozgását, motilitását.
Ha ezek nem elegendőek, illetve a sérv mérete nagyobb, operáció válik szükségessé. Ezt ma már laparoszkóppal végzik, amelynek során a hagyományos műtéti eljárással nehezen megközelíthető terület könnyebben elérhető. Ezen megoldás megjelenése óta a rekeszsérv egyszerűen operálható problémává vált. A műtét során a rekeszzárakat öltésekkel erősítik meg, a gyomrot visszahúzzák és megfelelő helyen rögzítik a hasüregben. Komoly refluxpanaszoknál úgynevezett antireflux műtétre is sor kerülhet: ilyenkor a gyomorszáj felső részére egy mandzsettát készítenek abból a célból, hogy elejét vegyék a visszaáramlásnak.
A nyelőcső melletti paraoesophagealis rekeszsérv mindenképpen azonnal műtétet igényel, lévén az ilyenkor becsípődő gyomorterület akár el is halhat, a beteg életveszélybe kerülhet.
Ha a rekeszsérv veleszületett és nagy méretű, rögtön születés után meg kell operálni a babákat. Esetükben a rekeszizmokat korrigálják, illetve pótolják.
A rekeszsérv gyógyulási esélyei
Nagyon jók a gyógyulási esélyek, gyógyszeres kezeléssel, megfelelő életmóddal jelentős eredményeket lehet elérni. A komoly sérvek esetén a műtét is teljes gyógyulást jelenthet.
A rekeszsérv megelőzése
Az egészséges életmód, az elhízás elkerülése, a sportolás , a dohányzás mellőzése csökkentheti a rizikót.
A rekeszsérv szövődményei
Ha a rekeszsérv komoly refluxos tüneteket és savvisszaáramlást okoz, akkor szövődményként a nyelőcső ugyanúgy felmaródhat, kifekélyesedhet, mint refluxbetegség esetén. A probléma akár alvászavart, rendszeres mikroébredést is okozhat, mivel éjszaka is jelentkezik. Nagyon ritkán, ha a rekeszsérv nagyon nagy és a visszaáramlás nagyon komoly, akár visszatérő tüdőgyulladás is előfordulhat. Ugyancsak szövődmény lehet a gyomor egy részének kizáródása, ami életveszélyes állapotot eredményezhet.
A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük dr. Harasta Edit sebész, gasztroenterológos főorvosnak.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Olvasd el aktuális cikkeinket!
Orvosmeteorológia
Fronthatás:
Hidegfront
Maximum:
+4 °C
Minimum:
-5 °C
Délelőtt nagyobb felhőtömbök vonulnak északnyugatról délkelet felé, emellett hosszabb-rövidebb időre a legtöbb helyen kisüt majd a nap. Délelőtt hózáporok még elszórtan előfordulhatnak, majd számosságuk délután jelentősen csökken, ezzel együtt a felhőzet is. Délutántól egyre nagyobb területen kiderül az ég, és csökken a csapadék esélye. Az északnyugati szél főként hazánk északnyugati felén erősödik meg, Sopron és a Bakony környékén akár viharos lökések is előfordulhatnak. A legmagasabb nappali hőmérséklet általában 1 és 7 fok között alakul. Késő estére -6 és 0 fok közé hűl le a levegő. Napközben egy hidegfront okozhat sokaknál kellemetlenségeket.
