Mitől fáj?

Ha valami fáj, két kérdés foglalkoztat: mitől van, és hogy lehet megszüntetni? A fájdalomirodalomban böngészve alig talál a nem szakember olvasó "emészthető" anyagot. Hátha most sikerül egy kicsit közelebb férkőzni leggyakoribb kóros fájdalmainkhoz...

Ha a szöveteket bármi károsító hatás éri, a fájdalom-receptorok - más néven nociceptorok -ingerületbe jönnek, jelt adnak az idegrendszernek, és riasztják a szervezetet.

A kutatók régen gyanakodtak arra, hogy a fájdalom érzésének kialakulása, a receptorok és idegsejtek ingerülete nem egyszerűen hő és mechanikai ingerek nyomán jön létre, hanem valami közvetlenebbül is jelzi, ha a szövetek megsérültek, vagy legalábbis közel állnak hozzá. Ezen közvetítők - ún. mediátorok - után kutatva kiderült, hogy a szöveti sejtek sérülésekor valóban felszabadulnak olyan vegyületek, nevezetesen foszfolipidek, amelyek továbbalakulnak; majd egyrészt prosztaglandinokká, prosztaciklinné és tromboxánná alakulnak, egy másik enzimatikus folyamat révén pedig hidroperoxi-származékok és leukotriének keletkeznek. A fájdalom kémiai közvetítő anyagait, vagyis fájdalomkeltő vegyületeit összefoglaló néven algogéneknek hívják. (Név szerint említve a hisztamint, bradikinint, szerotonint, P-anyagot, prosztaglandinokat, leukotriéneket, hidrogén és kálium-ionokat - talán ismerősként csenghet egyikük-másikuk.)

A lényeg az, hogy ezek a szövetekből felszabadulva ingerlik a fájdalomérző nociceptorokat, vagy pedig fokozottan érzékennyé teszik őket. Jelenlétükre az idegsejtek elektromos jelek küldésével reagálnak a központ felé, vagyis a különböző ingerek elektromos jellé alakításában fontos szerep jut a kémiai anyagoknak, amelyek közül egyesek kifejezetten a szövetsérülés jelzésére hivatottak.

A különböző fájdalomcsillapítók valamiképpen ezen algogén anyagok hatását közömbösítik, például úgy, hogy keletkezésüket akadályozzák meg.

A fájdalmak felosztása

A fájdalmak számtalan módon jelentkezhetnek. Nem véletlenül beszélünk éles vagy tompa, hasogató és nyilalló, szúró, lüktető, feszítő, nyomó, viszkető, szorító fájdalmakról. Vannak múló és hosszantartó fájdalmak, amiket az orvos a heveny és idült szóval jelöl.

5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről

E kellemetlen érzetek elkülöníthetők szervek szerint is: bőrre lokalizálható fájdalmak, izom- és csontfájdalmak, ízületi fájdalmak, egyéb szerveket érintő fájdalmak. Külön csoportot képeznek a gerincvelői gyököknél keletkező fájdalmak és a fejfájások. Az egészséges szervezet "megengedett" fájdalmaihoz tartoznak a menstruációs és szülési fájdalmak.

Az akut fájdalmat általában éles, égető, de mindenképpen intenzív fájdalomnak érzi az ember. A fájdalom helye annál jobban meghatározható, minél közelebb helyezkedik el a testfelszínhez. Az akut fájdalom oka többnyire valamilyen külső sérülés. A krónikus fájdalmak általában tompán fájnak, sajognak, vagy valamilyen nyomásra hasonlítanak. Kezelésük behatárolhatatlanságuk miatt nehezebb, különösen, ha a többi tünet miatt a kiváltó betegség sem diagnosztizálható egyértelműen. Ha pedig végképp sikerült kizárni minden szervi okot, de továbbra is fáj, lehet, hogy nem jelez mást, "csupán" maga a fájdalom a betegség. Ennek oka lehet idegrendszeri bántalom, de lehet pszichés eredetű is.

Megkülönböztetünk perifériális és centrális fájdalmat - ami a központi idegrendszerben keletkezik -, felszíni és zsigeri fájdalmat. Előbbiek általában élesek, jól meghatározható helyűek, a mélyek tompák és bizonytalanabbak, inkább nyomó jellegűek.

Zsigeri fájdalom - kisugárzó fájdalom

A belső szerveinkből eredő fájdalmat nem mindig tudjuk pontosan behatárolni, sokszor kellemetlen egyéb tünetekkel, émelygéssel, hányingerrel jár, és más területekre is kisugárzik. Pontos helyének meghatározása azért nehéz, mert a zsigerekben nincs túl sok fájdalomérző receptor. Kivételek az üreges szervek falának feszülését érző receptorok.

A belső szervek gyulladása esetén viszonylag kicsi inger is nagy fájdalmat tud okozni.

A zsigeri fájdalomra jellemző a kisugárzás, ilyenkor nem csak ott fáj, ahol az inger ténylegesen hat, hanem a test onnan távoli eső helyein is. Ezért szoktak a bal kar belső oldalán érezhető fájdalmakra panaszkodni bizonyos szívpanaszoknál, vagy érez hátfájást a nő menstruáció idején. A kisugárzásos fájdalmak helye, bár többnyire jellemző, nem általánosítható teljesen. Egyes betegeknél teljesen más, szokatlan testrészek is fájhatnak.

A fájdalom kisugárzási területe azonban semmiképp nem véletlenszerű. Felfedezték, hogy általában olyan területre sugárzik ki a zsigeri fájdalom, amelyhez közel helyezkedett el az az embrionális szövet, amelyből aztán az érintett belső szerv kifejlődött. Ha azonos színnel jelölhetnénk a kicsi magzat testén azokat a testtájakat, ahonnan az idegek azonos helyen lépnek be a központi idegrendszerbe, viccesen csíkos, azaz viszonylag szabályos sávrajzolatokkal ellátott babát látnánk. Ezek a sávok az ún. dermatómák. Csakhogy azután a belső szervek sejtjei tovább osztódnak, szövetei tovább differenciálódnak, és e közben el is vándorolnak a szerv végleges helyére. Így lehet például, hogy a rekesztájékról kisugárzó fájdalmat a nyak környékén érezzük, mivel e szövet "őse", elődje valamikor a nyakhoz közel helyezkedett el. Így idege ma is ott, a nyakcsigolyáknál lép be a gerincvelőbe, ahol a nyak bőrének beidegződése is.

Ízületi fájdalmak

Az ízületi fájdalmak különböző gyulladásos, degeneratív megbetegedések (arthrosis, spondylosis) folyamatok, reumatikus bántalmak nyomán keletkeznek. Az ízületi porcnak nincsenek saját fájdalomreceptorai, nociceptorai, így a fájdalom oka inkább az ízületi tok feszülése, illetve a gyulladás kiterjedése következtében kialakuló szöveti sérülés, valamint az a merevség, görcsös izomtartás, amivel a szervezet a fájdalmat önkéntelenül ki akarja küszöbölni. Az ízületi fájdalommal járó leggyakoribb betegségekről külön is ejtünk néhány szót.

Az arthrosis előfordulása idősebb korban egyre gyakoribb. Lényege az ízületi felszín és az ízületi porc súlyos pusztulása. A primer arthrosis oka nagyrészt ismeretlen, valószínűleg genetikai eredetű, a szekunderé többnyire sérülés vagy fejlődési rendellenesség következménye. Az ízületek merevsége, az inak tapadási helyének izgalma, a szalagok túlnyúlása és a csonthártya irritációja is fájdalmas.

Az ízületi fájdalmak oka lehet - a ma már szerencsére egyre ritkább - köszvényes arthritis, az ízületi gyulladás. A fájdalom oka, hogy az ízületi porcszövetben és a környező szövetekben a nehezen oldódó húgysavas nátrium kiválik, és kristályos formában lerakódik. Az ízületek mozgása nehezített lesz. A fájdalom nyugalomban is jelentkezhet. Az ízületes csomók annyira érzékenyek lehetnek, hogy a legkisebb nyomásra, szorításra is hevesen fájnak. Az átlagosan 4-7 napig tartó arthritiszes rohamokat meg lehet előzni. A betegség kezelésének célja a szervezet húgysavtartalmának csökkentése a képződését gátló gyógyszerek és diéta segítségével. Anyagcsere-betegség volta miatt a betegség komplex kezelésének részét képezi a fájdalomcsillapítás is, és csak a kezelőorvos utasításai alapján célszerű végezni.

A rheumatoid arthritis a reumás megbetegedések között az egyik legsúlyosabb, az ízületek gyulladásával és deformálódásával járó autoimmun-betegség. A gyulladt ízület miatti fájdalmak leggyakrabban a kezekben, csuklókban, vállízületben szimmetrikusan jelentkeznek, ízületi merevséggel, gyulladásossal járnak együtt. Az esetek 80%-ában a térdfájdalom biztosan jelentkezik A fájdalmat közvetlenül leginkább a savós ízületi hártya gyulladása okozza. Hagyományos fájdalomcsillapítói a szalicilátok és a nem szteroid gyulladásgátlók.

Az ízületi fájdalmak algogén anyagai főként a már említett prosztaglandinok. A reumás megbetegedéseknél a szervezet saját immunrendszere erősíti a prosztaglandinok képződését.

Hátfájás - a nyak- és deréktájék fájdalmai

Az idült fájdalmak között a leggyakoribbak. A hátfájás nemcsak mozgásszervi megbetegedések jele lehet, gyakran csupán ide sugároznak ki a zsigeri érzetek, ezért az orvosnak a kivizsgáláskor nagyon körültekintően kell eljárnia.

Ha ezek kizárhatók, akkor a leggyakoribbak az izom- és csontrendszer eredetű fájdalmak, illetve a gerinccsigolyák gyulladásos vagy degeneratív folyamatai, amelyek következtében az idegek be- és kilépési helyén az ideggyököket fenyegeti sérülés. A fájdalom oka legalább 25-30 féle különböző betegség lehet a lumbágótól a csontritkuláson át a porckorongsérvig. A nyak- és hátfájdalmak keletkezése könnyen megérthető, ha tudjuk, hogy a testnek ez a része jól el van látva fájdalomérző szabad idegvégződésekkel, amelyek bőven találhatók a bőrben, a bőr alatti kötőszövetekben, de még a zsírszövetekben is, a szalagokban és izmokban, az gerincvelőt borító érhártyában, és magukban az erek falában is.

Fejfájás

Ha más fájdalmat nem is, a kamaszkorán túl lévő ember ezt biztosan ismeri. Egyes statisztikák szerint az emberek 70%-ának van időnként fejfájása, rendszeres panaszokkal legalább a lakosság egyötöde küszködik. Akárcsak a hátfájdalmak, a fejfájások is számtalan okra vezethetők vissza, amik ráadásul kombinálódhatnak is egymással. Fejfájással keresik fel legtöbben a fájdalomambulanciákat, és a visszatérő vagy különösen hirtelen kezdődő fajtákat mindenképpen alaposan ki kell vizsgálni.

A fejfájások alapvetően két csoportra oszthatók. Az ún. primer idiopátiás fejfájások esetében semmi konkrét okát nem lehet találni. Ide tartoznak a tenziós (tenzió - nyomás) és migrénes fejfájások.

A migrén az egyik leggyakoribb rohamokban jelentkező fejfájás, a felnőtt lakosság 10 százaléka tapasztalja meg. Már gyermekkorban vagy fiatalkorban kezdődik, leggyakoribb 25 és 55 éves kor között. A betegek kétharmada nő. Kialakulását a beteg gyakran előre megérzi. Általában féloldali, igen erős, lüktető, terhelésre súlyosbodó fájdalomról van szó, melyet gyakran kísér hányinger, hányás, fény- és hangérzékenység. Kialakulása általában több okra vezethető vissza: genetikus hajlamosító tényezők és specifikus belső és külső ingerek egyaránt szerepet játszhatnak benne.

A második csoportban valamely konkrét betegség tüneteként jelentkezik a fejfájás.

A fájdalom eredendően származhat a koponyán kívüli helyekről is, erekből, idegekből, a szemből, az izomzatból. Komolyabb koponyán belüli elváltozások szerencsére ritkán vannak: ilyenek a fejlődési rendellenességek, balesetek, tumorok.

Annak ellenére, hogy a koponyánk az agy helye, és mint ilyen telis tele van idegsejttel, fájdalomérzékelő idegvégződésekkel nincs túl jól ellátva. Maga az agyszövet szinte érzéketlen. A fejfájás érzete lényegében az agyat borító agyhártyák területéről érkezik, ahol a nyomásérzékelő receptorok akkor jeleznek, ha a koponyaűri nyomásegyensúly felborul, ami az agyszövet állapotán kívül függ az agyvíz, a liquor mennyiségétől és keringésétől is. A mechanizmus, hogy valójában miért és hogyan borulnak fel a nyomásviszonyok, nem minden esetben ismert.

Fogfájás

A fogfájás az egyik legerősebb fájdalom, amit amúgy egészséges ember érezhet. Az egészséges fog belsejében az ideg védve van. Felül a koronát borító zománc, gyökerét pedig a fogíny védi. A sérült fogzománc azonban lassan utat enged a fog belsejébe a károsító hatásoknak, és az íny betegségei is hozzáférhetővé teszik az ideget, ami így az őt akadálytalanul érő, erős ingerekre fájdalommal reagál. A fogfájás leggyakoribb oka a kezeletlen és kiterjedt fogszuvasodás, a fogínyben, a foggyökér táján keletkező gyulladás, a fogágybetegség, az állcsont (például ciszta) vagy olyan balesetek, amikor a fog megreped, vagy egy része letörik. Néha fogfájásnak tűnik az állkapocs-ízület kisugárzó fájdalma is.

A helyes fogápolással a legtöbb fogfájás megelőzhető. Fogfájásnál az első teendő a fogorvosnál egy mihamarabbi időpont egyeztetése vagy az ügyelet felkeresése. A fájdalomcsillapító bevétele csak arra hivatott, hogy átvészeljük azt az időszakot, amíg a fájdalom valódi okát kezelik. Az akut fogfájdalmakon rendszerint hamar lehet segíteni. Kezelés híján a fájdalmat többnyire csak a fog elvesztése, foghúzás szüntetheti meg, de ezt nem kell megvárni. A fogorvost akkor is fel kell keresni, ha a fájdalom közben alábbhagy.

Izomfájdalom

Néha úgy érezzük, hogy összesen 656 izomból álló izomzatunk hol itt fáj, hol ott fáj. Az izomfájdalmak lehetnek jól körülhatárolható vagy diffúz, szétterjedő fájdalmak is, többek között attól függően, hogy zsigeri, sima- vagy harántcsíkolt izmok érintettek.

Az izomfájdalmak közül a legártalmatlanabb és legismertebb az izomláz, mely az izmoknak a szokásosnál nagyobb megterhelése után lép föl. Korábban az izomláz okát elsősorban az időleges, relatív oxigénhiány miatt keletkező tejsavban látták. Ma komoly jelentőséget tulajdonítanak az izomrostokban ilyenkor keletkező mikroszakadásoknak is, amelyek egészen gyógyulásukig kellemetlenkednek. 60 éves kor fölött az izomláz a regenerációs képességek hanyatlása miatt maradandó problémát is okozhat.

A kínzó és erős izomfájdalmak többnyire akkor keletkeznek, ha valamilyen reflexes folyamat révén az izom állandóan összehúzódásra kap utasítást az idegrendszertől, például azért, mert a gerincvelői ideggyök állandó nyomásnak van kitéve, akárcsak a lumbágónál. A görcsös izom-összehúzódás miatt a mozgás nehezített és fájdalmas.

Sokkal diffúzabb fájdalom lép fel izomgyulladáskor (myositis), amely általában egy alapbetegség következménye. Az alapbetegség lehet valamilyen viszonylag egyszerű fertőzés vagy allergia is. A kevésbé kínzó, de múlni nem akaró izomfájdalmakat minden esetben ki kell vizsgáltatni.

Egyéb fájdalmak

A malignus eredetű, azaz rosszindulatú daganatos betegségek által okozott fájdalmakról azért kell szólnunk, mert a kór csaknem mindig nagy fájdalmakkal jár, miközben a betegség kezdeti stádiumában megtévesztően tünet- és fájdalommentes lehet a beteg, ilyenkor csupán mintegy 40%-uk panaszkodik kisebb-nagyobb fájdalomról, később viszont 80%-ra nő ez a szám. A fájdalom legfőbb oka ebben az esetben maga a tumor, ami az egészséges szövetek felé terjed, de az operáció utáni időszak vagy a kemoterápia is lehet fájdalmas. A legfájdalmasabbak általában a csontáttétek. Talán pont azért, mert a daganatos megbetegedések okozzák a legintenzívebb fájdalmakat, és mert ilyenkor a betegség érzelmileg is sok szenvedést okoz, a fájdalomterápiák is rengeteget fejlődtek az elmúlt évek során. A palliatív kezelésben jártas orvosok hangsúlyozzák, hogy a betegnek ma már nem kellene szenvednie.

A cikk a Fájdalomcsillapítás rovathoz kapcsolódik, mely további hasznos információkkal várja olvasóit.

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

40 felett erre figyeljenek a nők és a férfiak

Olvasd el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Kettős front
Maximum: +2 °C
Minimum: -3 °C

Délután északnyugat felől gyorsan szakadozik, csökken a felhőzet, de a keleti megyékben felhős maradhat az idő. Már csak a déli és keleti határ mentén fordulhat elő az összefüggő csapadékzóna északi részén havazás, másutt inkább havas eső, délen eső. Másutt egy-egy hózápor nem kizárt. Az északnyugati szél főként az Észak-Dunántúlon lesz nagy területen erős, a magasabban fekvő részeken akár viharos lökések is előfordulhatnak. A legmagasabb nappali hőmérséklet 0 és +6 fok között alakul. Késő estére -5 és +2 fok közé hűl le a levegő. A kettős fronthatás miatt az arra érzékenyeknél fejfájás, ízületi fájdalom, vérnyomásingadozás jelentkezhet.

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Hogy érzed most magad fizikailag?

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Milyen most a lelkiállapotod?

Hogy érzed magad?

Legjobban:
Legrosszabbul:
Kezdjük újra