Olyan bakteriális fertőzésnél van szükség antibiotikumra, amely nem valószínű, hogy elmúlna a gyógyszer használata nélkül. Ilyen betegség például a Chlamydia-fertőzés. De alkalmazzák például tüdőgyulladás kezelésnél is – olvasható a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) és a Budapesti Orvostanhallgatók Egyesülete által közösen készített kisokosban.
Mikor NINCS szükség antibiotikumra?
Vírusfertőzéseknél, például influenzánál vagy COVID-19 esetében semmiképpen se szedjünk antibiotikumot, hiszen ezek ellen nem is hat ez a típusú gyógyszer. A kevésbé súlyos, enyhe bakteriális fertőzéseknél szintén felesleges az antibiotikumkúra, hiszen azok a betegségek maguktól is elmúlnának.
Milyen mellékhatások jelentkezhetnek antibiotikum szedésekor?
A leggyakrabban hasmenéssel, puffadással és emésztési zavarokkal jár együtt az antibiotikumszedés, hiszen ezek a gyógyszerek a bélbaktériumainkat is elpusztítják. Ritkán, de előfordulhat allergiás reakció is, például a penicillinnel szemben.
Milyen típusú antibiotikumok vannak?
- Bakterosztatikus – ez a baktériumok szaporodását gátolja;
- Baktericid – ez el is pusztítja a baktériumokat;
- Szűk spektrumú – csak egy vagy néhány hasonló baktériumra hat;
- Széles spektrumú – nagyon sokféle baktérium ellen hatékony.
Mint látható, a széles spektrumú antibiotikumok a leghatékonyabbak. Fontos megjegyezni ugyanakkor, hogy nem használhatunk mindig ilyen gyógyszereket, azzal ugyanis segíthetjük az antibiotikumrezisztencia kialakulását.
A leggyakrabban egyébként szájon át, tabletta formájában alkalmazzák az antibiotikumot, de helyileg bőrfertőzésre kenőcs, szemfertőzésre pedig szemcsepp formájában is elérhető. Súlyos fertőzés esetén intravénás kezelés is indokolt lehet.
Legjobban: