A világon először kaptak mesterségesen előállított vért egy brit klinikai kísérlet résztvevői, az eljárás könnyebbé teheti a rendszeresen transzfúzióra szorulók és a ritka vércsoporttal rendelkezők életét – írja a bbc.com. A kísérletben azt vizsgálják, hogy a kis – néhány evőkanálnyi mennyiségű – mesterséges vér milyen hatásokat vált ki az emberi szervezetben. Egyelőre két ember vesz részt a kísérletben, de a kutatók legalább tíz embert szeretnének bevonni a vizsgálatokba. A tesztalanyok legalább négy hónapnyi különbséggel egy adag normál vért és egy adag mesterséges vért kapnak.
Rengeteg betegen segíthet a mesterséges vér
A vérátömlesztések akkor sikeresek, ha a donorvér vagy annak komponensei kompatibilisek a recipiens (a beteg) vérével. Több olyan helyzet is van, amikor transzfúzióra van szükség, a legtipikusabb példa a vérszegénység, amelynél maguk a vörösvértestek hiányoznak, hátterében pedig sok esetben a vashiány áll.
A vérkészletek mennyisége gyakran azon is múlik, mennyien hajlandóak vért adni, de például Nagy-Britanniában mindössze három egységnyi vért tárolnak az 1950-es években Indiában azonosított, rendkívül ritka Bombay-vércsoportból. A kísérlet alapját a mesterségesen, őssejtek segítségével előállított vörösvérsejtek adják. Ezek felelősek egyebek mellett az oxigén és a szén-dioxid szállításáért a szervezetben.
A vörösvérsejtek átlagosan 120 nap után bomlanak le a szervezetben. Hagyományos úton általában fiatal és idősebb vörösvérsejtek keverékét használják véradásnál. Az új eljárással frissen előállított, ténylegesen 120 napig működő vörösvérsejteket adnának a pácienseknek, így a kutatók szerint ritkábban és kisebb mennyiségben kellene transzfúziót kapniuk.
A kutatásban a Bristoli, a Cambridge-i és a Londoni Egyetem, valamint a brit Nemzeti Egészségügyi Hatóság (NHS) vesz részt. Farrukh Shah, az NHS transzfúzióért felelős igazgatója szerint a kutatás megalapozza a vörösvérsejtek mesterséges előállítását, amelyek aztán biztonságosan használhatók lennének olyan betegségekben szenvedők transzfúziójára, mint például a sarlósejtes vérszegénység. Hozzátette: kutatásuk azok számára lehet különösen jelentős, akik számára egyébként korlátozott a vérátömlesztés lehetősége.
Legjobban: