Nyílt levélben tárja fel az ágazat problémáit a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara. Azt írják, hogy az egészségügy már nem tekinthető biztos jövőt, megélhetést, kiszámíthatóságot nyújtó ágazatnak, mégis majdnem százezer egészségügyi szakdolgozó ápol, dolgozik nap mint nap, hivatástudattal végezve munkáját. Úgy gondolják, van megoldás a problémákra, ezeket a javaslatokat eljuttatják a minisztériumba.
Arra hívják fel a figyelmet, hogy a fővárosban és a megyékben is eltűntek a szakképző helyek, sőt a főiskolai nappali (teljes idejű) képzéseken tanulók száma is rohamosan csökken. A szakdolgozói hivatás mind inkább elveszítette vonzását a fiatalok körében. Hiányoznak azok a támogatási rendszerek, mellyel a pálya iránti elkötelezettséget, s később a pályán való tartást erősíteni lehetne.
Pedig - ahogy a levélben fogalmaznak - az egészségügyi szakdolgozók életpálya modellje nélkül nem garantálható a biztonságos betegellátás. Az egészségügyi szakdolgozók a professzionális betegellátás egyik legfontosabb alappillérei vagyunk, nélkülük nem lehet gyógyítani.
Kiemelik, hogy munkabérek tekintetében egyre nő a leszakadás más ágazatokhoz képest. A kötelező fizetésemelést a munkáltatók úgy kényszerülnek megoldani, hogy a már meglévő bérösszeget csoportosítják át, miközben a fizetésen felül adható juttatások köre és mértéke szinte teljes egészében eltűnt.
Elfogadhatatlannak tartják, hogy egy ápoló, asszisztens egy adott osztályon egy műszakban 40-60 beteget lásson el egyedül, vagy másodmagával, számos esetben nem megfelelő szakképzettséggel. Ezért például azt követelik, hogy vizsgálják felül az ágazat személyi és tárgyi feltételeit meghatározó minimumfeltételeket.
Az ápolói, szakdolgozói létszámhiány a kritikushoz közelít világszerte. Bizonyítékok támasztják alá, hogy ennek eredményeképpen nő a kórházi kezelés hossza, emelkedik a halálozás, valamint a megelőzhető nemkívánatos események száma. Megfelelő létszám esetén kevesebb a gyógyszerelési hiba, továbbá csökken a húgyúti fertőzések, felfekvésék és a kórházi balesetek száma. Egy tanulmány szerint egy sebészeti betegeket ellátó ápolónál az ellátandó betegek négyről hatra növelésekor 14 százalékkal nőtt az halálozás valószínűsége a kórházi felvételt követő 30 napon belül. A valóság az, hogy számos ápoló rendszeresen túl van terhelve. Elfogadhatatlan, hogy a már rendelkezésre álló, az ellátó személyzet egészségét megőrző, biztonságát szavatoló eszközök már-már luxuscikknek, elérhetetlen vágyálomnak tűnjenek - áll a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara közleményében.