Nyilvános várólisták
Bizonyos, nem sürgős, ellátásokra Európa valamennyi országában várakozni kell. Az Egészségbiztosítási Felügyelet országos felmérése szerint a magyarországi átlagos várakozási idő nem haladja meg az európai átlagot. A kérdés nem az, hogy kell-e esetenként várakozni vagy nem. A kérdés az, hogy mindez a beteg számára követhetetlenül orvosi noteszekben vagy nyilvános és ellenőrizhető várólista alapján történjen, amely megszünteti a visszaélések lehetőségét. Az egészségügyi reform keretében Magyarországon is a nyilvános várólisták rendszere jön létre.
I. A várólisták bevezetése
Az Egészségbiztosításról szóló 2006. évi törvénycsomag rendelkezik többek között a várólista rendszer létrehozásáról. Ennek végrehajtási rendelete a következőket tartalmazza:
1. A sorrendiséget a felkerülés időpontja határozza meg. Ettől eltérni az ellátás szakmai indokoltsága (sürgősség), továbbá az ellátás várható eredménye (alkalmasság, alkalmatlanság) alapján lehet.
2. Az eltérést indokolni és dokumentálni kell.
3. Részletesen szabályozza a várólisták honlapon történő nyilvánosságra hozatalának módjait.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
4. Az intézmények adatvédelmi szabályzatát 2007. jan. 1-től 30 napon belül kell kiegészíteni a szükséges módosításokkal.
A szabályozás szerint kétféle várólista jött létre: a központi várólistát az Országos Vérellátó Szolgálat Központja vezeti. Ez a korábban is várólistákon nyilvántartott, országos szervezést igénylő ellátásokat (pl. transzplantációk) tartalmazza.
Az intézményi várólistákat az ellátó intézmények kötelesek vezetni, és a szabályozás szerint az interneten, valamint az Egészségbiztosítási Felügyeleten keresztül nyilvánosan hozzáférhetővé tenni. Intézményi várólistát a szemészet, fül-orr-gégegyógyászat, ortopédia, sebészet, kardiológia, urológia és nőgyógyászat körében kell vezetni és ott is meghatározott beavatkozásoknál. (pl.: mandula, orrmandula műtét, térd- v. csípőprotézis műtét, szürkehályog stb.)
A nyilvános várólista vezetése 2008. január 1-től minden fekvőbeteg intézet számára kötelező. Bár ez az elvárás 2007 májusa óta ismert minden intézményvezető számára, a Felügyelet honlapján a mai napon is mindössze 51 kórház várólistája található meg.
Az a beteg, aki nem az intézményi várólistán szerepel, de nem azonnali ellátásra szorul, az a betegfogadási listára kerül.
II. A szabályozás módosítása: kevesebb adminisztráció
2007. decemberében az egészségügyi tárca módosította a várólistákról szóló rendeletet, hogy egyszerűsítse az intézmények adminisztrációs terheit . Az intézményi várólista meghatározása mellé bevezetésre került a betegfogadási lista , amely a nem várólista köteles, de tervezhető ellátások átlátható szervezésének eszköze.
A rendelet a beteg érdekét szolgálja, hiszen az ütemezett, dinamikusabb ellátás által elkerülhető a zsúfolt váró, a hosszú várakozás az orvosra.
A megjelent szabályozás értelmében mind a betegfogadási, mind az intézményi várólista esetében a Felügyelet felé a szolgáltatónak havonta jelentenie kell. A Felügyelet ezeket összegzi, és így összehasonlíthatóvá válnak az adatok, csökkenhetnek a várakozási idők. A Felügyelet honlapján mindez nyomon követhető lesz.
III. Megállapodás a szolgáltatókkal
Tegnap a betegfogadási lista tárgyában az Egészségügyi Minisztérium megállapodott a szakrendelők és a kórházak képviselőivel.
1. Az OEP szakemberei az intézmények rendszergazdáival együttműködve egyszerűsítik a betegfogadási jelentés tartalmát és biztosítják intézményi informatikai rendszerekbe való beilleszthetőségét.
2. A betegfogadási rendszerről az intézmények jelentésének határideje az informatikai rendszer átalakításának határidejéhez igazodik, és április 15-ig kitolódik.
3. Február hónapra még nem, márciusra viszont már szankcionálhatók az intézmények – 2%-os elvonással, az adott szakmára.
Ez is érdekelhet
Budapest, 2008. február 1. EÜM Sajtóiroda
Legjobban: