Egy távol-keleti, vagy trópusi utazás izgalmas és tartalmas kikapcsolódást jelent, a tehetősebbek a téli időszakban is gyakran keresik fel a Föld napsütötte országait, hogy elmeneküljenek a hideg elől. Ahhoz azonban, hogy csak szép emlékekkel, és ne súlyos betegségekkel távozzunk, fontos tisztába lenni a veszélyekkel is. Sok helyen nincs kötelező védőoltás, mégis erősen ajánlott beadatni bizonyos vakcinákat az adott helyre jellemző fertőző betegségek szerint.
Meddig hatásos egy védőoltás?
Előfordulhat, hogy az úti célnak választott ország járványügyi helyzete jelentősen eltér a hazaitól, például a vezetékes víz nem iható, egyes fertőző betegségek előfordulása magas, esetleg járványok, komoly betegségeket terjesztő állatok, vagy allergén növények fenyegetnek. Minél távolabb vagyunk otthonról, annál problémásabb a biztonságunkat fenyegető nehézségeket legyőzni, ezért a célországba utazás előtt alaposan tájékozódjunk annak potenciális veszélyforrásairól. Ha tudjuk, mire kell felkészülni, könnyebb a megelőzés - ehhez néha védőoltásokat is fel kell, hogy vegyünk.
Magyarországon 22 betegséggel szemben van lehetőség aktív immunizációra, melyek közül elsősorban utazással kapcsolatos a sárgaláz , a hepatitis A és B, a diftéria, a hastífusz, a járványos agyhártyagyulladás, a veszettség, a kolera, a tetanusz és a gyermekbénulás elleni oltások. Amennyiben hosszasabban időzünk külföldön, vagy a helyszín különösen veszélyes valamilyen fertőzés szempontjából, úgy a kanyaró, rózsahimlő, mumpsz, bárányhimlő, tüdőgyulladás és az influenza elleni oltások is szükségesek lehetnek.
A kötelező oltások papírjai néhány ország határán legalább olyan fontosak lehetnek, mint egy útlevél, kérhetik tőlünk be- és kiutazáskor is a hatóságok. Az oltásról ilyenkor kétnyelvű, nemzetközi oltási könyvet állítanak ki (International Certificate of Vaccination). Szaúd-Arábiában például vízumot sem adnak ki anélkül, hogy felmutatnánk az agyhártyagyulladás elleni védőoltás felvételét igazoló iratot.
Az sem mindegy, hogy mikor adattuk be ezeket az oltásokat, a közhiedelemmel ellentétben ugyanis nem mindig nyújtanak egy életre szóló védettséget az adott betegséggel szemben. Az agyhártyagyulladás és a tífusz elleni vakcinák csupán három évre óvnak meg a betegségtől, míg például a Hepatitis A elleni védőoltás akár 15 évnyi védettséget jelent - persze csak abban az esetben, ha az alapoltást követő 6-12 hónapban igényeljük az emlékeztető oltást is. A beadástól számítva több hét is lehet, mire a védettség kialakul, és több oltást sorozatban adnak többhetes-hónapos időközökkel. Budapesten és a nagyobb vidéki városokban is vannak oltóközpontok. Némelyik állami, némelyik pedig ÁNTSZ engedéllyel működő magánszolgáltató.
Arról, hogy melyik országban milyen kötelező és javasolt védőoltást írnak elő, a Külügyminisztérium ( www.kum.hu ), az ÁNTSZ ( www.antsz.hu ), az OEK ( www.oek.hu ), az utazási irodák, valamint a követségek honlapjain és irodáiban, és útikönyvekben kaphatnak bővebb felvilágosítást.