Rejtélyes hasmenés
Vajon mi okozhatja a szűnni nem akaró hasmenést, ami ráadásul különös módon néha elmúlik, azután visszatér? Puffadás, szélgörcsök, némi fogyás, fáradékonyság, rossz közérzet - nincs ok nélkül, ám sokszor mégsem akadnak egyszerűen nyomára, mi okozhatja. A sok közül az egyik ok a Giardia lamblia , más néven G. intestinális okozta fertőzés lehet. A mikroba egy ostoros egysejtű. Aktív alakja mikroszkópban kinézetre leginkább körtefejű rajzfilm-szörnyecskére hasonlít, mintha két szeme és szája is volna. Előbbiek az egysejtű két sejtmagjának felelnek meg. A kórokozó négy pár ostorral és a sejt középvonalában két tengelyfonállal rendelkezik. Valóban lehetne a gyerekeket kézmosásra sarkalló oktatófilm főszereplője.
A Giardia lamblia a protozoák csoportjába tartozik. Azaz igen egyszerű felépítésű jószág, kevés, kezdetleges örökítő anyaggal, rendkívül egyszerű életciklussal. Két alakja létezik. Az egyik a környezeti hatásokkal szemben ellenálló, vegetatív ciszta alak. Ebben a formában vészeli át az utazást valamilyen nedves közegben az egyik gazdaszervezettől a másikig. Így jut az emberbe, és fertőzi meg.
Miután a szájon át bekerült a gazdaszervezet biztonságos környezetébe, a vékonybélben telepszik meg, és ott úszkáló, mindent felfaló lényecskévé változik át: ezt nevezik aktív trofozoita (trophozoita) alaknak. A trofozoiták a nyálkahártya bélbolyhainak felszínéhez kötődve élősködnek. Hogy pontosan hogyan, az még nem teljesen ismert. Közben az emésztő enzimek működését megváltoztató toxikus anyagokat termelnek. Egy biztos, a hasmenés súlyossága és a bélbolyhok pusztulása között szoros az összefüggés.
Később azután ciszta alakokat is létrehoz, melyek a székletbe kerülnek. Van Leeuwenhoek leírásából elvileg már 1681-óta ismerjük, de az, hogy az általában gyermekeket gyötrő bélfertőzések és krónikus hasmenés egyik gyakori okozója, az csak nemrég derült ki róla.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Honnan kerül belénk?
A kórokozó parazita világszerte elterjedt és ismert. Magyarországon csak nagyjábóli becsléssel 10, mások 50-70 százalék (!) körülire teszik a fertőzöttség arányát. A leggyakoribb a bölcsődés, óvodás korú 2-3 évesek megbetegedése, talán azért, mert ebben a korban alakul ki a szobatisztaság, amikor a gyermekek fokozott érdeklődéssel fordulnak a belőlük távozó széklet felé. Megtapogatják a hátsójukat, ők akarják kivinni a pelenkát, esetleg nem otthon, nem ellenőrzött körülmények között, a szabadban kerül sor a "nagydologra". Ilyenkor a szülőnek kell odafigyelni a megfelelő higiéniára, hogy a széklettel ürülő ciszta ne fertőzhessen meg másokat.
Ritkábban kisállatok, házi kedvenc rágcsálók is lehetnek a fertőzés forrásai.
A legfontosabb tehát az időnkénti kézmosás, különösen az állatokkal való játék, kerti tevékenység és természetesen minden WC- vagy bilihasználat után, illetve étkezések előtt. Forralatlanul fogyasztott természetes vizekből, hegyi patakokból is bekerülhet az emberi szervezetbe. Egy 2003-as angol epidemológiai vizsgálat azzal a meglepő felfedezéssel szolgált, hogy a klórozott vezetékes vízen keresztül igen gyakran fertőzhetett a kórokozó. És valóban, a klórozásnak vidáman ellenáll. A ciszták hideg 8-10 fokos vízben hónapokig fertőzőképesek maradhatnak, 21 fokos környezetben is hetekig bírják.
Fontosabb a kézmosás, különösen az állatokkal való játék után.
Gyakran táplálék útján kerül a szervezetbe. A szervezetbe bejutott mindössze tíz apró ciszta már bajt okozhat.
Fertőzésre hajlamosít minden széklettel történő kontaktus, így a végbélben történő közösülés is. A felnőtt fertőzöttek nagy része tünetmentes, és spontán gyógyulhat, ám addig székletével a parazita ciszta formáját üríti környezetébe. Így a parazita feltűnés nélkül terjedhet.
A parazitafertőzés jelei
A fertőzés 6-15 napig nem derül ki. Az első panaszok csak e lappangási (inkubációs) idő után jelennek meg: egyre gyakrabban jelentkezhet hasmenés, ami hosszan, legalább tíz napig eltart, és akár napi 4-6 székletürítéssel jár. A széklet jellegzetesen nagy mennyiségű, csillogó, úgynevezett zsírfényű, színe világossárgás, a szokásosnál bűzösebb, habos. Az orvos számára fontos információ, hogy sohasem véres, nyákos, váladékos. A hasmenést görcsös hasi fájdalmak, haspuffadás, szélgörcsök, hányinger, köldök körüli fájdalom kísérik.
A hasmenés hetekig megmaradhat, ám a gondos szülő nem vár ennyi ideig, minél hamarabb orvoshoz fordul. A betegség jellegzetessége, hogy a hasmenés elmúlhat, majd újra jelentkezhet. Ezért intermittáló hasmenésnek is mondják.
Következményként a giardiasist a laktáz enzim hiánya, valamint fehérjefelszívódási zavar is kísérheti. Általános tünetek az étvágytalanság, fogyás, beesett has, gyengeség, fáradékonyság, a sápadt bőr és halvány körömágyak megjelenése.
A felnőtteknél a protozoa az epeutakba jutva lázas, sárgasággal járó epehólyag- és epeút-gyulladást okozhat. Nem ritkán a bőrön piros foltos gyulladás és kiújuló csalánkiütés is jelentkezhet.
Megszabadulni a parazitától
A bajok eredetére mikroszkópos friss székletminta vizsgálatával fény deríthető, mert ebben mind a cisztás, mind a trofozoit alakok megtalálhatók. A kimutatás azonban nem mindig megy, ezért a székletminta vételét időnként meg kell ismételni, és a vékonybélnedvből vett mintával is szoktak próbálkozni. Ezen kívül a bélfal állapotát bélbiopszia segítségével mérik föl. Néha a bélből endoszkóp segítségével nyert biopszia vizsgálata alapján lehet kimutatni. A paraziták, illetve az ellenük termelt ellenanyagok immunfluoreszcens anyagok segítségével testnedvekből, székletből is kimutathatók.
Ha a gyanú beigazolódik az érintettnek, és a visszafertőződés elkerülése miatt lehetőleg a közös háztartásban élő felnőtteknek is tíz napig tartó gyógyszeres kezelésre van szükségük, ahol a napi adagot testsúlykilogrammra számítják. Az alkalmazott hatóanyagok (metronidazol, tinidazol) adagolása orvosi feladat. Mivel a kórokozó szaporodásának a szénhidrátokban dús táplálkozás kedvez, ilyenkor célszerű egy darabig inkább fehérjékben gazdag és szénhidrátszegény diétát tartani, azaz több húst, tejterméket és sajtféleséget fogyasztani, lehetőleg kevés kenyérrel, burgonyával , tésztafélékkel.
Ez is érdekelhet
A népi gyógyászatban a fokhagymát mint általános fertőzésellenes és féregűző szert szokták alkalmazni, ettől azonban aligha várhatunk tökéletes eredményt.
