Ismert, hogy az immunrendszer képes specifikusan megtámadni a daganatsejteket, azonban a legtöbb daganat környezetében krónikus gyulladást kelt, melynek következtében az antigén-vezérelt immunválasz elmarad. Viktor Umansky professzor és munkatársai céljukul a krónikus gyulladás csillapítását tűzték ki, ami támogatná az immunrendszert a daganatellenes harcban. Vizsgálatuk tárgya a rendkívül agresszív festéksejtes bőrdaganat, a malignus melanóma volt.
A Proceedings of the National Academy of Sciences oldalain ismertetett kutatás genetikusan módosított egerekkel foglalkozott, melyek állatokban spontán módon alakult ki a humán melanómához igen hasonló bőrdaganat. A daganat környezetében és az áttétes nyirokcsomókban a kutatók olyan gyulladásos jelátviteli anyagokat találtak, mint az interleukin-1-béta és az interferon-gamma, melyek végeredményben a T-sejteknek nevezett elemek okozta specifikus immunválaszt gátolják.
A szildenafillal kezelt állatok mintegy kétszer olyan sokáig éltek, mint a kontrollcsoport egyedei. A kutatók megállapították, hogy a kezelés hatására a tumorspecifikus T-sejtek száma, és a gyulladásos jelvivő anyagok szintje is normalizálódott. Vagyis a hatóanyag semlegesítette a daganat keltette krónikus gyulladást, és a "gátlás gátlásán" keresztül újra aktiválta a specifikus immunválaszt. A szabályozás igen hasonló emberekben és egerekben, ezért a kutatók a klinikai vizsgálatoktól is ugyanolyan eredményeket várnak.
Animáció: HáziPatika.com
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Legjobban: