A rokkantsági ellátásra jogosultak február végéig kérhették, hogy az állam egyszeri, 500 ezer forintos kártérítéssel kompenzálja ellátásuk drasztikus csökkenését. A biztos pénz azonban inkább csak látszatra jelentett alternatívát - írja a Népszava .
Kártérítés vagy felülvizsgálat
Mint ismert, a megváltozott munkaképességűek ellátásairól szóló 2011-es törvény új szempontrendszert vezetett be a rokkantsági szint megállapításához. Sokak járandósága felére-harmadára esett vissza, másokat rehabilitálhatónak, munkára alkalmasnak ítéltek. Többen jogorvoslattal éltek: az Alkotmánybíróság és az Európai Jogok Európai Bírósága is jogalkotói mulasztást állapított meg. Emiatt - két évvel a megszabott határidő után, tavaly jogszabályt módosított a kormány - idén február 28-ig választhattak azok, akik számára tíz évvel ezelőtt rokkantsági ellátást állapítottak meg. Félmillió forintos egyszeri kompenzációt kérhettek, vagy az újabb állapotvizsgálatot választhatták a magasabb ellátás reményében.
Aki a pénz mellett döntött, lemondott a csökkent ellátásával összefüggő minden további igényéről, aki viszont az állapotváltozásának visszamenőleges vizsgálatát választotta, annak június 30-ig kérelmet kell majd benyújtania. Ezután a szakértők megállapítják, hogy a rokkantsági ellátást megalapozó felülvizsgálat idején, a 2012 előtti fizikai állapothoz képest bekövetkezett-e javulás. Ha úgy értékelik, hogy nem, akkor egy új ellátási összeget állapítanak meg, amely nem lehet kevesebb a 2011. decemberi ellátásának időközi emelésekkel növelt összegénél. A különbözetet 2012. január 1-jéig visszamenőleg el kell számolni és ki kell fizetni.
Több sebből vérzik
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Hegedüs Lajos jogász, a Mozgáskorlátozottak Somogy Megyei Egyesületének elnöke viszont azt mondja, a kompenzálás több sebből vérzik. Az újbóli felülvizsgálatról csak annyit tudni, hogy 2023. június 30-ig kell lebonyolítani, de az a kormányrendelet, amely ennek az egészségügyi szabályait tartalmazná, nem jelent meg. Ráadásul nem ez az egyetlen probléma: nem tudni, a rehabilitációs hatóságnak meddig kell döntést hoznia, és arról sincs rendelet, hogy milyen határidővel kell kifizetnie a különbözetet. Tehát valós mérlegelési lehetőség nem volt a rokkantsági ellátásban részesülők előtt.
Még bonyolultabbá teszi a helyzetet, hogy Hegedüs szerint "az egész 2012-es törvény hazugságra épült, és szinte minden érintett kárvallottja lett". A jogász úgy fogalmazott, hogy "az akkori kormánypropaganda szerint az uniós tagországok között Magyarországon volt a legmagasabb a rokkantsági nyugdíjban részesülők lakosságszámhoz viszonyított aránya, ez azonban nem volt igaz". A szám csak azért volt magas, mert a nyugdíjkorhatárt betöltötteket nem minősítették át öregségi nyugdíjassá, őket is rokkantsági ellátottként tartották nyilván.
Vannak, akik még rosszabbul jártak
A 2012-ben életbe lépett új szabályozás végül nagyjából 300 ezer emberre terjedt ki: azokra, akik nem érték el a nyugdíjkorhatárt. Az addig rokkantnyugdíjban részesülőket két kategóriába sorolták: rehabilitációs vagy rokkantsági ellátást kaphattak. Ehhez elkezdődtek a felülvizsgálatok. Körülbelül 60 ezren lettek rokkantsági ellátottak - akiknek a maradandó károsodásuk elérte a 70 százalékot, vagy a nyugdíjkorhatárt öt éven belül betöltötték. Ők választhattak most a felülvizsgálat és az egyszeri kompenzáció között.
Mint arra azonban Hegedüs Lajos rámutatott, a többiek talán még rosszabbul jártak. "Mintegy 240 ezer embernek úgynevezett rehabilitációs ellátást állapítottak meg. A szakértők szerint ők munkára alkalmasak, dolgozhatnak. Rendszeres felülvizsgálatra kötelezték őket, és a járandóságuk is határozott időre, legfeljebb három évre szólt. Ez az időszak azóta hosszabbítható, de az ellátás nem válik véglegessé" - jegyezte meg a jogász.
Ez is érdekelhet
Hegedüs arról is beszélt, hogy az egész eljárás, besorolási rendszer nagyon rafináltan lett kitalálva. Korábban az egészségkárosodás mértékét állapították meg, azután a megmaradt munkaképességét. "Mi ez, ha nem fából vaskarika?" - tette fel a kérdést, majd úgy folytatta: ha a 100 százalékból kivonjuk a munkaképesség mértékét, akkor annak az egyenlege az egészségkárosodás szintje.
