Bár azt nem lehet előre megjósolni, mennyire lesz kemény a most következő tél, az biztos, hogy sokan kevésbé befűtött lakásban tervezik átvészelni azt. A magas energiaárak ugyanis spórolásra késztetik a lakosságot – ez viszont veszélyeket is rejthet magában.
Egy külföldi gazdasági lap, a The Economist számításai szerint például a hűvös otthonok miatt jelentősen – legalább 79 ezerrel – megnőhet a közelgő hónapokban a téli többlethalálozás. Egy közelmúltban bemutatott kísérlet eredményei pedig rámutattak arra, hogy a fűtetlen szobában való tartózkodás komolyan befolyásolja az ember életfunkcióit, sőt: akár még mentális egészségünkre is kihathat, ha nem fűtjük (eléggé) lakásunkat.
Az Egészségvonal pedig a napokban egy újabb valós veszélyre hívta fel a figyelmet. Cikkük szerint ugyanis a takarékosabb fűtés miatt általánosan magasabb lesz a beltéri levegő páratartalma, a meleg bent tartása érdekében pedig valószínűleg kevesebbet is fogunk szellőztetni. Ez azonban azt eredményezi, hogy nagyobb eséllyel jelenik meg otthonainkban a penész, ami számos panasz kiváltója lehet.
Nem csak a régi házak penészedhetnek
Nagyjából százféle penészgombafajról ismert, hogy megjelenhet a lakásokban. Ezek között vannak ártalmatlan, és kifejezettek káros fajták is. Az, hogy melyik típus él az otthonunkban, az épülettől is függ, hiszen egészen más penészgombafajok vannak jelen egy vályogházban, egy körfolyosós bérházban – ahol akár a tapéta mögött vagy a padló alatt is megbújhat a penész –, vagy egy újépítésű házban.
Sajnos az új házaknál is gyakoriak az olyan építési hibák, amelyek következtében hőhidak, beázások keletkezhetnek, ez pedig kedvező körülményeket alakít ki a penész megjelenéséhez és elszaporodásához. A penészedés tehát nem az épület korán múlik – magyarázta dr. Magyar Donát, a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) aerobiológusa.
Okosnak tűnő döntések, amelyek árthatnak
A szakember szerint sok helyen gondot fog okozni, hogy az emberek igyekeznek majd a tél folyamán jobban spórolni a fűtéssel. Az alulfűtött vagy fűtetlen helyiségekben ugyanis könnyen lecsapódik a pára, így olyan helyeken is felütheti fejét a penészgomba, ahol korábban nem volt. „Főleg a sarkokban vagy azokon a falakon fog megjelenni, amelyek hideg felülettel vagy fűtetlen szobával határosak” – ismertette az aerobiológus.
Nagyon fontos megjegyezni azt is, hogy ha fával fűtünk, akkor ne a lakótérben szárítsuk a tűzifát. Bár logikusnak tűnhet, hogy a kályha mellé halmozzuk a fát, hogy gyorsabban száradjon – és sokan így is tesznek –, a fakérgen mindig nagyon sok mikroszkópikus gomba él, így szobában tárolt tűzifának „köszönhetően” a sokszorosára emelkedik a levegő spórakoncentrációja.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Van, hogy a szigetelés többet árt, mint használ
„A rejtett penészedés a nem megfelelően szigetelt, újépítésű házakban és a felújított, helytelenül belülről szigetelt házakban fordulhat elő, elsősorban a gipszkarton falak és álmennyezet fölött. Sokan tesznek a konyhába, fürdőszobába álmennyezetet, fölé pedig hőszigetelő réteget. Ilyenkor a felszálló meleg, párás levegő kikezdi a gipszkartont, amelynek a belső felületén jelenik meg a feketepenész” – mutatott rá.
Az aerobiológusa tájékoztatása szerint az egyik leggyakoribb építési hiba, hogy a falakat belülről szigetelik. „Ilyenkor a hideg falra, ami esetleg nedves és penészes is, belülről tesznek egy hőszigetelő réteget, általában kőzetgyapotot, és ezt letakarják gipszkartonnal. Ez csak elrejti a szemünk elől a penészgombatelepet, amely még jobban tud növekedni a nem szellőző falon, ahol felhalmozódik a pára. A kőzetgyapot egy idő után tönkremegy, összeroskad, széttöredezik, és olyan por keletkezik, amely tartalmazza az éles szilánkokat, gombaspórákat és gombafonalakat is. Amikor a por kiszóródik a fal mögül, megjelennek az általa okozott tünetek: bevérzik a szem, elkezdődik a köhögés” – magyarázta.
Komoly következményekkel számolhatunk
Ha hosszabb távon, magas koncentrációban van jelen lakásunkban egy penészgombafaj, és érzékenyek vagyunk rá, akkor allergiás panaszokkal, asztmával, illetve allergiás túlérzékenység okozta tüdőgyulladással kell szembenéznünk. A penészhez ráadásul gyakran társulnak a poratkák is, amelyek még a gombáknál is erősebben allergizálnak, és akár ekcémát is kiválthatnak. „Hiba lenne azt gondolni, hogy ha eddig nem voltunk allergiásak rájuk, akkor nem kell foglalkoznunk velük. A betegség kialakulása egy folyamat, és lényegében bárkinél, bármikor kialakulhatnak a tünetek” – hívta fel a figyelmet dr. Magyar Donát.
Penészgomba jelenlétére gyanakodhatunk, ha dohos szagot érzünk az adott helyiségben – főleg, ha ott tartózkodva légúti irritáció is jelentkezik nálunk. Ebben az esetben minél előbb fel kell kutatnunk a penész helyét, és megállítanunk a továbbterjedését.
Mit tehetünk?
Ha szeretnénk megelőzni otthonunk penészedését, akkor a megfelelő hőszigetelés kialakítása kulcsfontosságú. Ha viszont ez jelenleg nem fér bele az anyagi keretbe, akkor legalább törekedjünk arra, hogy minél kevesebb pára keletkezzen.
- Használjuk rendszeresen a konyhai elszívót (ha van).
- Fürdés után mindig nyissunk ajtót, ablakot, hogy ne rekedjen meg a gőz.
- Ha van rá lehetőségünk, kültéren teregessük a mosott ruhát, vagy legalább nagy légterű helyiségekben, esetleg szellőztetés mellett.
- Szellőztessünk gyakran.
Egyes helyzetekben az elektromos párátlanítók jelentenek megoldást, még ha azok áramot is fogyasztanak. A kisméretű golyós páraelnyelő tartályok ugyanis általában nem képesek a lakásban termelődő többletpárát kivonni a levegőből. A műanyag, illetve légtömör nyílászárók mellett sokszor nem elég a napi két-háromszori ablaknyitás, ezért résszellőzőket is be kell szerelni. Ezek mellé gyakran fürdőszobai elszívó is kell. A lakás páratartalmának szabályozásában pedig a mész alapú falfestékek, az úgynevezett „lélegző vakolatok” is segítenek – sorolta további tanácsait a szakértő.
„A penészmentesítésnek vannak alapszabályai, és fontos a sorrend betartása is. Első lépésben rá kell jönnünk, mi okozza a magas páratartalmat, a falak vizesedését, mi az a hiba az épületben vagy a lakáshasználatban, ami miatt megjelentek a gombák. Ha ezt az okot nem hárítjuk el, akkor hiába pusztítjuk el a gombatelepet, vissza fog térni” – mondta az aerobiológus. Második lépésként pedig a megtalált penészgombatelep felszámolását emelte ki – és ehhez nem lesz elég a gombaölő szer. Véleménye szerint a legjobb módszer, ha lefestjük penészgátló festékkel az érintett felületet, amitől nemcsak elpusztul a gomba, hanem egy fedőréteg is keletkezik, amely megakadályozza, hogy még több allergén spóra szóródjon ki a lakás levegőjébe.
A lakásunkat beborító spórákat csak nagyon alapos, nedves takarítással lehet eltávolítani. A műveletet ráadásul – néhány napos különbséggel és alapos szellőztetés mellett – többször is meg kell ismételni. Nem szabad megfeledkezni továbbá a mosható textilek kimosásáról, valamint a szőnyegeket kitisztításáról sem. „Sajnos a textilkárpitos bútorok, matracok legtöbbször menthetetlenek, ezeket ki kell selejtezni” – jegyezte meg a szakember.
