Magyarország Szlovákia után és Románia előtt a huszonötödik helyen.
Kanada egészségügyi rendszerét huszonkilenc európai államéval vetették össze, s mint kiderült, egy szempontból az észak-amerikai állam az utolsó: a polgárok itt kapnak a legkevesebb értéket a pénzükért.
A stockholmi és brüsszeli székhelyű Health Consumer Powerhouse és a kanadai Frontier Centre for Public Policy által végzett vizsgálat során a szolgáltatások költségeit a minőségükkel vetették össze, s ennek alapján elkészítették az "Első euro-kanadai egészségügyi fogyasztói indexet".
Mivel Kanada egészségügyi rendszere állami irányítású és -finanszírozású, közelebb áll az aurópai modellekhez, ezért a szerzők szerint profitálhat az Óvilággal való összevetésből - ez idő szerint azonban inkább az Egyesült Államokkal szokták összehasonlítani.
Úgy tűnik, állítják, a kanadai egészségügyre költött pénzeket jobban is fel lehetne használni, "a reformra leginkább érett két terület a hozzáférhetőség, illetve a méltányosság". Az utóbbi tekintetben a rendszer rászolgál a bírálatra, mivel csak a hályogoperációk támogatása terén kapott maximális pontszámot. A minimummal az immunizációs programot "jutalmazták", amely csak két év alatti gyerekeknek és mindössze négy védőoltást nyújt: diftéria, szamárköhögés, tetanusz és gyermekbénulás ellen.
A betegjogok - például az orvosi dokumentációhoz, és a második szakvéleményhez való jog - helyzete ugyancsak aggodalmakra ad okot: e tekintetben csak Lettországban rosszabb a helyzet. A jelentés szerint a betegjogi állapotok rendezése az átláthatóság növekedése révén más területeken is fejlődést hozna, mondván: "a hozzájutási és méltányossági viszonyok sem javulhatnak, ha nem alakul ki olyan légkör, amelyben az egészségügy fogyasztói megkövetelhetik és meg is kaphatják a legeredményesebb ellátást, illetve a legjobb hozzáférhetőséget és méltányosságot".
Kanada gyógyszerek hatásos alkalmazásában is gyengén teljesít.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A szerzők megállapítják: az országban csak a receptköteles szerek 38 százalékát támogatják valamilyen mértékben, ráadásul átlagosan 384 napig tart, amíg egy-egy tartomány lajstomoz egy-egy gyógyszert. E tekintetben viszont a kontrollcsoport országainak mintegy fele ugyancsak nem érdemel dícséretet.
Kanadában egyébként is sok türelem szükségeltetik: a súlyos panaszokkal jelentkező betegeknek négy helyen kell várakozniuk - a család-/körzeti orvosnál, a megfelelő szakorvosnál, majd a diagnosztikai, végül pedig a tényleges terápiás egységben, az összes várakozás pedig akár egy évet is kitehet. (Ezügyben Svéd- és Írország sem lehet különösebben büszke.)
Az ország a terápia kimenetelét tekintve egészen tűrhető pontszámot kapott, különösen, ami a szívinfarktus-halálozást és az elkerülhető halálesetek arányát illeti.
Az "Első euro-kanadai egészségügyi fogyasztói index" megállapítja, hogy az öt legjobb egészségügyi rendszer a Bismarck-modellt alkalmazza, amelynek alapját a társadalombiztosítás, valamint az egészségügyi szolgáltatóktól független biztosító-szervezetek sokasága alkotja. Kanadában és az Egyesült Királyságban a Beveridge-szisztéma működik, amelyben az ellátást és a finanszírozást egyazon szervezeten belül kezelik.
A minden szempontot tekintetbe vevő, végső összesítésben Kanada a lehetséges 1000-ből 550 pontot kapott. Az európaiakkal közös tabellán a 23. helyet szerezte meg, megelőzve ezzel Szlovákiát (532 p), Magyarországot (513 p), Romániát (508 p) Litvániát (496 p), Bulgáriát (445 p), Lengyelországot (447 p) és Lettországot (435 p).
Ez is érdekelhet
A listavezetők Ausztria (806 p), Hollandia (794), Franciaország (786) és Svájc (770). "Nincs olyan ország, amely minden kategóriában kiemelkedő teljesítményt nyújtana" - állapítja meg azonban a jelentés.
Legjobban: