A szívizomgyulladás (miokarditisz) szó szerint a szív izmainak gyulladását jelenti. A probléma következtében gyengülhet és megnagyobbodhat a szív, hegszövetek keletkezhetnek rajta, és egyre nehezebbé válhat a vér keringetése. A betegség nem nevezhető tipikus időskori kardiológiai problémának, ugyanis bárkinél kialakulhat, még gyerekeknél is. Sőt nagyon gyakran a fiatal, egészséges és sportos férfiak a veszélyeztetettek, ugyanakkor a nők sem védettek ebből a szempontból – hívta fel a figyelmet dr. Müller Gábor, a KardioKözpont kardiológusa.
Mi vezethet szívizomgyulladáshoz?
Bár leginkább a pandémia alatt hallhattál sokat a szívizomgyulladásról, nem csak a koronavírus-fertőzés kapcsán alakulhat ki a betegség. Való igaz, hogy elsősorban vírusfertőzés következménye lehet, de bakteriális és más jellegű fertőzések, valamint daganatos betegségek és bizonyos mérgezések is vezethetnek szívizomgyulladáshoz. Ritkán autoimmun betegségek is okozhatják gyulladást, amely feltűnően erős tüneteket okoz, de korán felismerve jól kezelhető.
A tünetek sokszor általánosak
A fertőzések következtében kialakuló szívizomgyulladás azért is veszélyes, mert sokszor nem okoz tünetet, vagy ha mégis, azok gyakran általános jellegűek, vagy más szívbetegség gyanúját is felvethetik. Az alábbiak lehetnek a szívizomgyulladás tünetei:
- indokolatlan kimerültség,
- szapora pulzus,
- fizikai aktivitás csökkenése,
- akár fekvés közben is jelentkező légszomj,
- mellkasi fájdalom, ami sokszor bizonytalan jellegű,
- ízületi fájdalmak,
- ödémák megjelenése,
- zavartság, ájulás.
Ilyen panaszoknál mindenképpen kivizsgálás szükséges. Előfordulhat azonban, hogy az első körben még nem jut el kardiológushoz a páciens – jegyezte meg a szakember.
Ezért fontos a diagnózis és a pihenés
Ha a panaszok nem erőteljesek, sokan nem veszik komolyan azokat, vagy nem tartják fontosnak a kardiológiai kivizsgálást. Holott fontos lenne a diagnózis és a kezelés, ugyanis a kezeletlen szívizomgyulladás súlyosabb formában szívburokgyulladáshoz, szívelégtelenséghez, szívritmuszavarhoz is vezethet. A súlyos szívritmuszavarok pedig akár a szív működésének leállását is eredményezhetik, ami azonnali kezelés nélkül hirtelen szívhalált is okozhat.
Amennyiben tehát a laborvizsgálatok és a fizikális vizsgálat során felmerül a szívizomgyulladás gyanúja, EKG-ra, szívultrahangra, esetleg mellkasröntgenre is szükség lehet, hogy igazolják azt. „Amennyiben ez megtörtént, elsősorban a néhány hétig tartó kímélő életmódra hívjuk fel a beteg figyelmét, ami után csak fokozatosan építhető vissza a terhelés. Aktívan sportolni még tünetmentes esetben sem ajánlott a gyógyulás időtartama alatt, hogy elkerülhetőek legyenek az esetleges szövődmények” – ismertette a kardiológus.
Ez is érdekelhet
Egyes esetekben gyógyszeres kezelésre is szükség van. Ha például baktérium okozta a betegséget, akkor a szakember antibiotikumot ír fel. Vírusfertőzés esetén pedig gyulladáscsökkentők, vízhajtók, véralvadásgátlók vagy szívelégtelenség elleni gyógyszerek jöhetek szóba. A diagnosztizálás és a kezelés mellett azonban a teljes gyógyuláshoz nagy figyelmet kell fordítani az egészséges életmódra is – tette hozzá Müller doktor.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Legjobban: