Az új esztendő kezdetén sokan fogadkoznak , hogy egészségesebb életet élnek. Ez azonban nemcsak a kiegyensúlyozott táplálkozást, a rendszeres mozgást, a káros szokások (dohányzás, alkoholfogyasztás) elhagyását jelentheti, hanem azt is, hogy egészségtudatosabban éljünk, beleértve a különböző szűrővizsgálatok elvégeztetését. A szakértők szerint ugyanis az időben diagnosztizált, még kevésbé súlyos betegségeket sokkal könnyebb meggyógyítani, kezelni. Ezért fontosak a szűrővizsgálatok, amelyek jórészt a vezető haláloknak számító szív- és érrendszeri betegségek, illetve a rosszindulatú daganatos elváltozások minél korábbi felismerését célozzák.
"Az emberi szervezet is folyamatosan igényli az odafigyelést. Mint ahogyan a személyautónkat is rendszeres karbantartjuk és szervizbe hordjuk évente, úgy a saját testünkkel is ezt kellene tenni. Minden évben részt kellene venni az ajánlott szűréseken, akkor is, ha semmilyen egészségügyi panaszunk sincs" - hangsúlyozta dr. Kardos Lilla, az Affidea Magyarország vezető orvosigazgatója.
Így zajlik a szív- és érrendszer szűrése
A halálozások 49 százalékát a szív-és érrendszeri betegségek okozzák, emiatt 2019-ben mintegy 64 ezer ember hunyt el Magyarországon. A magyar lakosság 30 százaléka magas vérnyomástól szenved, illetve átlagosan évente 22 ezren kapnak infarktust, míg további 2 ezren agyvérzést. Ezek az adatok is mutatják, milyen nagy szükség van a szív- és érrendszer folyamatos szűrésére.
A szűrővizsgálat általában a belgyógyász vagy kardiológus feladata. Ezen jellemzően készül egy nagy labor, amelyből felmérhetők az esetleges rizikófaktorok. A vérvételt érdemes kiegészíteni terheléses és nyugalmi EKG-val, vérnyomás-ellenőrzéssel, szívultrahanggal és indokolt esetben egyéb célzott vizsgálatokkal. Mivel a helytelen életmód (elhízás, alkoholfogyasztás és dohányzás) már 40 éves kor körül érezteti hatását, így e fölött az általános szív- és érrendszeri szűrés évente javasolt. Ha valaki nem sportolt korábban, ugyanakkor az új évben szeretné elkezdeni a rendszeres mozgást, akkor mindenképpen konzultáljon előtte orvossal, különösen abban az esetben, ha nemrégiben átesett a koronavírus-fertőzésen. Ez utóbbi ugyanis számos szív- és érrendszeri szövődményt hozhat létre.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Daganatos megbetegedések: rengeteg embert érintenek
A második leggyakoribb, súlyos betegségcsoportnak a rosszindulatú daganatos elváltozások számítanak. Évente körülbelül 8 ezer férfit és 10 ezer nőt diagnosztizálnak bőrrákkal, amelynek szűrése 35-40 éves kortól javasolt bőrgyógyászati vizsgálat keretében. A második leggyakoribb ráktípus, a tüdődaganat közel 6 ezer férfit és 4,2 ezer nőt érint, a szűrés itt nem kor függvénye, hanem elsősorban a dohányosoknak ajánlott. A tüdőrákszűrésen az alacsony dózisú mellkas CT-vizsgálat segítségével már igen korai stádiumban felismerhető a kóros elváltozás, és így a betegnek jóval nagyobb az esélye a gyógyulásra.
A gyakorisági lista harmadik helyén a férfiaknál a prosztata rosszindulatú daganata áll évi 4,6 ezer esettel, ezt az urológiai szakrendeléseken manuális vizsgálattal és laborvizsgálattal szűrik, amely kiegészíthető ultrahanggal is, illetve MR-vizsgálattal is. Az emlőrákot évente körülbelül 8,4 ezer hölgynél diagnosztizálják, szűrési alapmódszere a röntgenmammográfia. Szintén igen sűrűn előfordul a vastagbéldaganat is, amely közel 8 ezer főt érint évente. A szűrés CT-kolonoszkópiával vagy endoszkópos vastagbéltükrözéssel történhet. Ez a vizsgálat 45 év fölött 4-5 évente javasolt, illetve az eredményektől függően gyakrabban.
Ez is érdekelhet
Akinek a családjában előfordult valamilyen rosszindulatú daganatos betegség, kiemelt figyelmet kell fordítania az adott betegség szűrésére. A szűrést 5-10 évvel korábban kell megkezdeni daganattípustól függően, mint ahogyan azt a családtagnál diagnosztizálták.
