Noha régebben sokkal gyakoribb volt a mandulaműtét , napjainkban már csak nagyon indokolt esetben távolítják el ezt a szervet, hiszen nagyon fontos részét képezi az úgynevezett limfatikus garatgyűrűnek, mely a légúti illetve táplálkozás útján szervezetbe kerülő kórokozókkal szembeni elsődleges védelmi vonal.
A mandulák felszínéről járatok vezetnek a szerv belsejébe, ezekben átlagos körülmények között is találhatók levált hámsejtek, ételmaradékok, baktériumok, ezek kisebb mennyiségben a felületre is ürülnek. Előfordul, hogy a baktériumok megülnek a mandulákban, gócot kialakítva, amely - többek között - krónikus mandulagyulladást eredményez. Ez rendszeresen ismétlődő - akár tüszős - mandulagyulladással, kaparó torokérzettel, szájszaggal, megduzzadt nyirokcsomókkal jár.
Amennyiben a garatváladékból többszöri antibiotikum-kezelés ellenére is Streptococcus pyogenes tenyészthető ki, továbbá a megnagyobbodott mandulák légzési vagy nyelési akadályt jelentenek, akkor javasolt a mandulák műtéti eltávolítása. Immunhiányos betegek esetében a mandulákat gombás fertőzés is sújthatja, de tartós antibiotikum-kezelés esetén is kialakulhat ez a kórkép. Amennyiben konzervatív kezeléssel nem gyógyítható, szintén indokolt az operáció.
A mandulaműtét (tonsillectomia) a szájpad mandulák (tonsilla palatina) eltávolítását jelenti, amelyet gyermekkorban altatásban, felnőttkorban helyi érzéstelenítés mellett vagy szintén altatásban végeznek. Az operáció szájon keresztül történik, külső bőrmetszés nélkül.
A műtét előtt a páciens részletes kivizsgáláson esik át, amely magában foglalja a laborvizsgálatot, a mellkasröntgent, az EKG -t, a belgyógyászati vagy gyermekgyógyászati vizsgálatot, emellett a sebész vagy az altatós szakorvos igényelhet még leleteket.
Legalább négy hetet kell várni heveny mandulagyulladás gyógyulását követően, illetve védőoltások beadása után, oltóanyagtól függően ez akár 6 hét is lehet. A beavatkozás előtt 2 héttel abba kell hagyni a gyulladáscsökkentő szerek (többek között aszpirin, ibuprofen, naproxen) szedését. Tájékoztatni kell az orvost minden egyéb betegségről, gyógyszer vagy vitamin szedéséről, esetleges fennálló egyéb betegségekről, allergiáról. Véralvadásgátló szedése esetén az operáció kizárt.
Csak olyan beteg műthető, akinek általános egészségi állapota megfelelő. A műtét előtt 6 órával nem lehet enni, 3 órával pedig inni, az üres gyomor csökkenti ugyanis annak veszélyét, hogy az altatás alatt hányinger vagy hányás lépjen fel.
Bár minden páciens egyénre szabottan kaphat műtéti felkészítést, vannak olyan teendők és tanácsok, amelyeket érdemes adni és megfogadni. Ilyen a műtétet megelőző hetekben a bőséges C-vitamin-fogyasztás , a folyadékpótlás, a napozás, a szolárium, a dohányzás és az alkoholfogyasztás beszüntetése.
Legjobban: