Mint azt megírtuk, Anthony Thomas “TJ” Hoover II kábítószer-túladagolás miatt került kórházba 2021-ben. Nem sokkal később megállapították nála az agyhalál beálltát, és végakaratának megfelelően szerveit transzplantációs célokra használták volna fel. Csakhogy a férfi az ezt követő vizsgálatok során, majd a műtőben mozogni kezdett, végül pedig kiderült, hogy nem halál utáni természetes reflexmozgásokról van szó. Noha maradandó károsodást szenvedett a túladagolás nyomán, a férfi ma is él, nővére gondozza richmondi otthonukban.
Amióta az ügyben indult vizsgálatok kapcsán nyilvánosságra hozták a történteket, a lakosság körében számottevő riadalom lett úrrá. Legalábbis az AP hírügynökség arról ír, hogy az Egyesült Államok nemzeti donorregiszteréből naponta átlagosan 170 ember kérte a törlését a hír felröppenését követő egy hét során, ami tízszeresen meghaladja a 2023 azonos időszakában feljegyzett adatokat. Ráadásul ebbe még nem tartoznak bele azok, akik e-mailben vagy személyesen az állami hivataloknál kérvényezték önkéntes donorrá válásuk megszüntetését haláluk esetére.
De nemcsak a tengerentúlon, hanem Európában is érezteti hatását, ami történt. Míg az Egyesült Államokban csak akkor válhat valaki donorrá, ha életében úgy rendelkezik, hogy szeretné ezt, addig Franciaországban – és Magyarországon is – a feltételezett beleegyezés elve érvényesül. Magyarán ha valaki nem tesz életében tiltó nyilatkozatot, akkor automatikusan donorrá válhat halálát követően. Franciaországban az utóbbi időszakban napi százról ezerre ugrott fel azon kérvények száma, amelyekkel az érintettek le szeretnék tiltatni szerveik donációját. Dr. Régis Bronchard, a Francia Biomedicina Ügynökség igazgatóhelyettese szerint a megnövekedett tiltakozás egyrészt a társadalomban fellépő szorongást és értetlenséget tükrözi, másrészt katasztrofális következményekkel járhat.
Mikor használják fel a elhunytak szerveit?
Cikkében az AP rámutat, hogy az orvosok kétféle haláldiagnózist állíthatnak fel. Az egyik a légzés és keringés visszafordíthatatlan megszűnésén alapszik, míg a másik az agyműködés ugyancsak visszafordíthatatlan leállásán. Fontos hangsúlyozni, hogy az érintett személy mindkét esetben meghalt, bár agyhalál esetén létfenntartó berendezésekkel biztosítani lehet szervezetében a légzést és keringést. A halálesetek alig egy százaléka történik olyan módon, hogy az lehetővé tenné az elhunyt szerveinek eltávolítását és transzplantálását, és zömében agyhalál esetén válnak ehhez megfelelővé a körülmények. Amint az agyhalál bekövetkezett és ezt szakszerűen megállapították, az illetékes transzplantációs szervezet megkeresi a potenciális recipienseket, akik szervátültetésre várnak, és ha találnak megfelelő alanyt, akkor beütemezik a műtétet. Addig is pedig az elhunyt keringését végig fenntarthatják szervei épségének megőrzése érdekében.
Ez is érdekelhet
A szervadományozást levezénylő szervezet munkatársai és a transzplantációs sebészek a beavatkozás előtt egyaránt átnézik, hogyan állították fel korábban az érintett halálának diagnózisát. Ha pedig bárki olyan hibára bukkan, amely kétségeket ébreszt, arról konzultálni kell. Dr. Ginny Bumgardner, az Amerikai Transzplantációs Sebészek Társasága (ASTS) vezetője szerint extrém ritkán fordul elő olyan eset, mint ami Anthony Thomas “TJ” Hoover II-vel történ Kentuckyban. Saját maga nem is találkozott három évtizedes pályafutása során hasonlóval. Dorrie Dils, az amerikai Szervbeszerzési Szervezetek Szövetsége (OPO) elnöke viszont arra mutatott rá az AP-nek nyilatkozva, hogy a szervadományozás intézménye a közbizalomra épül, amely ha sérül egy-egy ilyen szélsőséges eset nyomán, évekig tarthat, mire ismét helyreáll.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
