Magyarországon közel húszezren vesznek részt ezeken a gyógyszervizsgálatokon, mellyel nemcsak a jövendőbeli gyógymódok kifejlesztéséhez járulnak hozzá, de ingyen részesülhetnek a legújabb kezelésekből is.
Napról napra újabb betegségen talál fogást az orvostudomány, az innovációknak köszönhetően igen nehéz számon tartani az új gyógyszereket és terápiákat,melyek bevezetését a beteg biztonsága érdekében szigorúan ellenőrzött, nemzetközi gyógyszerkísérletek kell, hogy megelőzzék. A klinikai kutatásoknak köszönhetjük például, hogy 1990 óta a daganatos megbetegedések okozta halálozások száma 21 százalékkal csökkent az EU-n belül (igaz, ennek mértéke tagországonként változó). Az Európában élő 15 millió Hepatitis C-beteg 95 százalékát már meg lehet megmenteni, illetve a néhány évtizede még halálos ítéletet jelentő HIV-fertőzés is kordában tartható, hála a klinikai kutatások eredményeinek.
Az Európai Gyógyszerügynökség (European Medicines Agency, röviden EMA) adatai szerint a kontinensen évente közel négyezer klinikai kutatást engedélyeztetnek, melyeken nemzetközi kutatócsoportok közös erővel dolgoznak. Ezek nagyrészt a legtöbb emberéletet követelő betegségek, például a szív- és érrendszeri betegségek, az Alzheimer-kór, az immunológiai betegségek és a daganatos kórképek gyógyítását, kezelését segítő gyógyszerek kifejlesztését célozzák meg. Az új gyógyszer-jelöltet több fázisban, hosszú évekig kell vizsgálni annak érdekében, hogy a szervezetre kifejtett, hosszú távú hatásairól is tudomást szerezzenek. Előállítási költségének tetemes részét, átlagosan az 58,6 százalékát ezek a kutatások emésztik fel, melyek 6-12 évig is elhúzódhatnak. A kezelések korszerűsödése által elért terápiás sikerek miatt busásan megtérül a befektetett pénz és energia, emiatt Uniós irányelv a kutatás-fejlesztésre fordított pénzügyi keret további bővítése. Európa eddig is jelentős szerepet vállalt a nemzetközi gyógyszerfejlesztésben, a tervek szerint 2020-ra a GDP 3 százalékát csak erre különítenék el.
Az Európai Parlament és a Tanács 2014. április 16-án adott ki új rendeletet a klinikai vizsgálatokról, amely biztosabb jogszabályi környezetet és hatékonyabb működést eredményezett a kutatások terén. Nem csak szakmai, de etikai standardok terén is a legszigorúbb előírásoknak kell megfelelnie egy ilyen vizsgálatnak. Az engedélyeztetést megelőzően a tesztek egy független bizottság elé kerülnek, ahol a betegbiztonság, a rizikók és várható hasznok, valamint a kalkulált eredmények függvényében hoznak róla döntést.
Klinikai vizsgálatok terén Magyarország az élen
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
Ennek nagy előnye a betegek részéről az, hogy elsők között vehetnek részt a legújabb terápiákon, ráadásul az egyébként igen költséges kezeléséket térítésmentesen vehetik igénybe. A vizsgálatok ellenőrzött és szigorúan szabályozott keretek között zajlanak, a beteg állapotát pedig rendszeresen monitorozzák. Klinikai vizsgálatok terén Magyarország a többi EU-s tagország viszonylatában is kimagasló eredményeket mutathat fel: évente közel húszezer páciens vesz részt ezeken a gyógyszervizsgálatokon, amely a hatóságok és a kutatást végző szakemberek közötti példás kooperációnak is köszönhető.
Legjobban: