Noha világszerte egyre több koronavírus elleni védőoltást engedélyeznek az egészségügyi hatóságok, egy kérdés továbbra is megválaszolatlan: vajon mikor áll majd rendelkezésre elegendő vakcina a lakosság többségének beoltásához? Egyelőre ugyanis a világ komoly vakcinahiánnyal küzd, mert egyetlen oltóanyaggyártó sem képes pár hónap alatt milliárdos mennyiséget termelni.
A Der Spiegel című népet lap legutóbbi számában a német BioNTech biotechnológiai vállalat ügyvezető igazgatója, Sierk Poetting nyilatkozott az oltásgyártással kapcsolatos főbb problémákról, a jövőbeni lehetőségekről és a terjesztést jelenleg lassító tényezőkről.
A lap kérdésére, miszerint hogyan lehetséges, hogy a Pfizer-BioNTech a tervezett 1,3 milliárd adagról 2 milliárd adagra növelte koronavírus elleni vakcinájának ez évi, globális termelését, Poetting elmondta: még az ősszel elkezdték gyártókapacitásuk növelését. Kitalálták, hogy mely, már meglévő üzemüket tudják bővíteni, és hogyan tudnak együttműködni több, hasonlóan jelentős kapacitással bíró vállalattal. Stratégiai partnerként összefogtak az amerikai Pfizer gyógyszeripari óriással, mert tisztában voltak vele, hogy az elején nem tudják egyedül vállalni a növekvő vakcinaigénnyel és gyártással járó terheket. Azóta kiépítettek egy 13 partnerből álló hálózatot, a vakcinagyártás fő színhelye Marburg (Németország).
A BioNTech ügyvezető igazgatója azt is elárulta: a kezdetektől fogva számítottak rá, hogy az Egyesült Államokkal - Donald Trump egykori elnökkel, vagy akár nélküle - nehézkes lehet az együttműködés, ezért arra rendezkedtek be, hogy másutt is gyárthassanak. Azért is van szükség dinamikus európai kapcsolatépítésre, mert Donald Trump elnöki rendelete értelmében - amit Joe Biden jelenlegi amerikai elnök is fenntart - az Egyesült Államokban gyártott Pfizer-BioNTech vakcinák az országban maradnak, és az ott élőket oltják vele. A koronavírus elleni védekezés érdekében életbe lépett védelmi termelési törvény (Defense Production Act) célja, hogy biztosítson minden szükséges erőforrást. Előírja, hogy bizonyos - vakcinagyártáshoz is használt anyagokat - legyen szó steril műanyag zacskókról vagy szintetikus molekulákról - prioritásként kell kezelni a hazai vállalatok számára. Ami megnehezíti ezek Európába szállítását, vagyis közvetve a globális vakcinagyártást.
A marburgi üzemben a tervek szerint évente körülbelül 750 millió adag - vagyis havi 65-70 millió dózis - vakcina készülhet, amennyiben néhány hónapon belül sikerül csúcsra járatni a termelést. Ezzel Európa egyik legnagyobb mRNS-alapú oltóanyag-előállító létesítményévé válhat. (A Pfizer- BioNTech egyébként tavaly kihozta a maximumot kapacitásából: év végéig 50 millió adag vakcinát gyártott.)
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
Poetting arról is beszélt a spiegel.de-n is olvasható interjúban, hogy valószínűleg még nagyobb kereslettel kell számolniuk. "Vannak olyan országok, ahol nem megfelelő a vakcinaellátás , vagy ahol szükség lehet egy harmadik részoltásra a vírus mutálódott változatai ellen" - magyarázta a lapnak.
Legjobban: