Új államosítást terveznek az egészségügyben
A Népszava információi szerint a diagnosztikai ellátások államosítását tűzte ki célul a kormány, ez alaposan meglepi az érintett egészségügyi szolgáltatókat. Ez a kormányzati szándék ugyanis hét-nyolc éve rendre fölbukkan, ám eddig végül mindig visszalépett a kabinet, mert az államosítás demokratikus piaci eszközökkel "nem látszik reálisnak."
A lap cikke szerint a visszaállamosításról először, hét éve az akkori egészségügyért felelős államtitkár, Szócska Miklós beszélt. Azt mondta, hogy a későbbiekben akár a művese, a labor- vagy a diagnosztikai szolgáltatók államosítása sem elképzelhetetlen. Az államtitkár akkor úgy fogalmazott: "A diagnosztikai területen teljes a logisztikai káosz."
Azért működött, mert magánkézben volt
Mint írják, a művese-kezelés a nyolcvanas évek végétől elsősorban azért működött megfelelően és fejlődhetett Magyarországon, mert a társadalombiztosítás megrendelésére magáncégek vették át ezt a drága technológiát igénylő feladatot. Az egészségügyben elsősorban azokon a területeken maradtak meg a magánszolgáltatók, ahol a közfinanszírozás számára megfizethetetlen technológiára volt szükség. Ilyennek számít szinte az összes diagnosztikai szolgáltatás.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A laborszolgáltatók már 2010-től célkeresztbe kerültek: akkor Szócska Miklós egészségügyi államtitkár maga tett feljelentést hűtlen kezelés gyanújával ismeretlen tettes ellen az ÁNTSZ laborjainak 2006-os privatizációja miatt - ennek részleteiről ide kattintva olvashat bővebben. A cikkből kiderült, hogy a visszaállomosítás ötlete később elhalt, mindössze néhány kisebb tranzakcióra került sor.
Az állami laborszolgáltatáshoz 10 milliárd kellene
Ma a laborszolgáltatások 10 százalékát, a képalkotó diagnosztikai ellátások 15 százalékát végzik a magáncégek. A legnagyobb hazai laborcég, a Synlab nyár elején nyerte el újabb 4-5 évre jó néhány kórházban a szolgáltatás jogát. Ha a laborszolgáltatásokat államosítanák, mintegy 10 milliárd forint kellene ahhoz, hogy a szükséges műszerparkot beszerezzék.
További járulékos költség az üzembentartás, és a gépek 3-5 évenként cseréje. További nem egyszerűen orvosolható probléma lehet, hogy az újabb állami kapacitások működtetéséhez szakemberek is kellenének. A nehézséget a képalkotó diagnosztikájával érzékeltették a szakemberek: ezen a területen a radiológus orvosok harmada ma is hiányzik , és az asszisztensi, operátori állásokból is több száz betöltetlen.
Ez is érdekelhet
És szakemberek is jól jönnének...
A másik szektorban a meghatározó szolgáltató, a képalkotó eljárásokat működtető Affidea-nak Debrecenben már márciusban sem sikerült meghosszabbítatnia a szolgáltatási szerződést az egyetemmel. Nem tudni, mi lesz a sorsuk Szegeden, ám az tudható, hogy ott az egyetem tavasszal kapott ötmilliárd forint pályázati pénzt képalkotó diagnosztikai gépekre. Ha valamennyi helyen ki akarná váltani az állam a magánszolgáltatók CT, MR berendezéseit, akkor szakértők szerint 25-27 milliárdot kellene csak eszközökre költeni.
Legjobban: