Ehhez rendkívüli technikai felkészültség, szinte zsonglőrmutatvány volt szükséges.
Napóleon orvosa, Ambroise Parré 3 perc alatt amputált lábat, hogy egyéb rekordokról ne is beszéljünk. Ma, amikor a modern érzéstelenítés, altatás előnyeit élvezzük, mi, sebészek kicsit ellustultunk. A műtét időtartama csak bizonyos laza kereteken belül lényeges szempont. Mégis valahol a betegnek és főleg az idős betegnek nem közömbös, hogy hány órás a műtét, mennyi ideig van a műtőasztalon. A műtét időtartamának megrövidítésére, a biztonság fokozására használja a modern sebészet a varrógépeket.
Mint a legtöbb múlt századi technikai újításnál itt is megtaláljuk a magyar vonatkozásokat. Hültl Hümér professzor a század elején készített varrógépet a gyomor csonkolásához. Petz Aladár, győri sebész tökéletesítette a gépet 1921-ben. Ez a gép pályám elején, tehát 1971-ben még használatos volt, tehát 50 évig nem akadt jobb. Tartozunk az igazságnak azzal, hogy ezekben az időkben már rendelkezésre álltak bizonyos szovjet fejlesztésű gépek, amelyek már a mai modern varrógépek felé mutattak irányt.
A szövetvarró, tehát a sebészetben használatos gépek lényegében a mindenki által ismert papírkapcsolók, más néven tűzőgépek elvén működnek. Tehát egy U alakú kapocsból B-t formáznak. A varrógépekben több, egymás mellé helyezett kapcsot zárunk, és érünk el vele tökéletes zárást két szöveti lemez között. Ehhez járul az az előny, hogy a kapcsokat két sorba lehet rakni, és esetenként, ha szükséges, a gép még azt is tudja, hogy a két kapocssor között kettévágja a felszíneket.
A mérnökök leleménye folytán ma a legkülönbözőbb méretű, vonalas vagy kör alakú varratot biztosító, és különböző célokat szolgáló gépek állnak sebészeinek rendelkezésére. Az egyes sebészeti szakmák szerint csoportosíthatjuk működésüket.
A hasi sebészek sokféle varrógépet használnak a különféle területeken. Az ún. vonalas vagy egyenes gépet használják két fertőző anyagot tartalmazó cső biztonságos csonkolására. Ilyenkor a géppel zárjuk a beleket, a gyomrot, anélkül, hogy megnyitnánk az esetenként székletet tartalmazó belsejüket.
Bonyolultabb gép, de rendkívül hasznos a kör alakú varratvonalat biztosító varróalkalmatosság, amellyel nagyon szabályos és biztonságos egyesítés végezhető két bélszakasz között. A kapcsok berakása után egy kör alakú kés biztosítja a kellő tágasságú átjárást. A nyelőcső, a vastagbél, a végbél sebészetében igen jó ez a gép. Nagyon fontos előnye, hogy a végbéldaganatoknál sok esetben megtartható a végbél záróizomzata, ezáltal a beteg rendkívüli, jó életminőséget nyerhet. A sebészet és videotechnika fejlődése lehetővé tette a minimálisan "támadó" sebészet általánossá válását. Az úgynevezett hastükrözős (laparoscopos) sebészetről van szó. Ez a technika igényelte, hogy kis nyíláson át bevezethető varrógépeket fejlesszenek ki, amelyekkel elvarrhatók és átvághatók az erek, az epevezeték.
A mellkassebészetben is rendkívül elterjedten használják a varrógépeket. Alkalmasak a tüdő csonkolására, a hörgők ellátására, az erek varrására. Adott esetben az itt használatos gépek feje forgatható, alkalmazkodva az anatómiai adottságokhoz. A kis nyílásokon át is bevezethető gépek itt is alkalmazhatók, talán nagyobb gyakorisággal mint a hasban.
Összefoglalva a gépek előnyeit, a következőket mondhatjuk:
- minimális a szöveti károsodás,
- jó marad a szövetek vérellátása,
- körvarrógép esetén megfelelő átmérőjű marad az átjárható cső,
- a gépi varratsor tökéletes víz- és légzárást ad,
- kellő távolság biztosítható a kóros szövetektől.
Végezetül a varrógépek nem pótolják a hagyományos kézi varratok szükségességét. Aki nem sajátítja el a kézi ellátás technikáját, az a varrógépeket sem tudja használni, és csak árt betegének.