Magyarországon évente közel 1000 újszülött születik szívbetegséggel. Bár az elmúlt években számottevő előrelépés történt, a veleszületett szívbetegségek továbbra is jelentős részét képezik a csecsemőhalálozásnak. A hazai gyermekszívsebészeti beavatkozások több mint 90 százaléka a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet részeként működő Gyermekszív Központban zajlik. Itt évente átlagosan 500 szívműtétet, több mint 500 szívkatéterezést végeznek, valamint évi 100 esetben kezelnek, operálnak újszülött gyermekeket.
Harmincnégy sikeres beültetés
A szívbetegségekben, ahol a hagyományos szívsebészeti, kardiológiai kezelés nem segít, a szívátültetés hozhat megoldást. Az első felnőtt betegen 1992-ben végeztek szívátültetést , a gyermekek számára ez a megoldás akkor még nem volt hozzáférhető. Kevés volt ugyanis a megfelelő donor, ha pedig volt is, és a műtét is sikerült, az utógondozás időszakában sokat elvesztettek közülük. A Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézetben 2003-ban mégis megszületett a döntés az eljárás bevezetéséről.
"Ebben az időben a transzplantáció eredményei még bizonytalanok voltak, az európai centrumokat is megosztotta a kérdés, hogy a gyerekszívtranszplantáció hosszú távon milyen eredményekkel szolgálhat. Sok technikai fejlesztést követően végül 2003 körül született döntés a magyarországi meghonosításáról, de a szakmai tudás és felkészülés további éveket vett még igénybe" - emlékezett vissza az évforduló kapcsán rendezett sajtóbeszélgetésen Dr. Ablonczy László, a Gyermekszív Központ gyermekkardiológus főorvosa.
A szakmai hátteret az akkor már tizenöt éves hazai múlttal bíró, felnőtt transzplantációs szaktudás adta, illetve különböző európai központok tapasztalatait is összegyűjtötték. "Európa-szerte évente maximum tíz ilyen beavatkozást végeztek, ami miatt a megfelelő gyakorlatot nehéz volt megszerezni" - emlékezett vissza Dr. Prodán Zsolt, a Gyermekszív Központ vezető szívsebész főorvosa. Az első sikeres szívbeültetést már 33 másik követte, valamint az első keringéstámogató eszköz (közismertebb nevén " műszív ") beültetését is a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet részeként működő Gyermekszív Központ végezte el 2008-ban egy 2 éves kislánynál.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Százból egy magyart érint
A korszerű terhességi szűrővizsgálatok ellenére a születések közel 4 százalékánál fordul elő valamilyen fokú fejlődési rendellenesség. A szívfejlődési rendellenességek közül néhányat már a csecsemő születése előtt felfedeznek, egy másik részüket a születést követően állapítják meg, de vannak olyanok is, melyekre jóval később derül fény. Magyarországon a veleszületett szívhibák előfordulása százból egy embert érint.
A veleszületett szívfejlődési rendellenesség tünetei változatosak lehetnek mind csecsemőkorban, mind gyermekkorban: a szapora szívverés és nehézlégzés, az erős izzadás, a nagyfokú fáradtság, a vártnál lassabb növekedés, valamint a bőr kékes elszíneződése - főképp evés vagy sírás közben - intő jel lehet. A veleszületett szívfejlődési rendellenességben szenvedő gyermekek hajlamosabbak alsó légúti betegségekre, hörghurutra, tüdőgyulladásra.
Ez is érdekelhet
A téli hónapokban ez körültekintést igényel, hiszen az influenza mellett a légúti óriássejtes vírus (RSV - Respiratory Syncitial Virus) okozta fertőzés kialakulásának kockázata is megemelkedik. Sok gyermeknél az RS vírus fertőzése a közönséges náthához hasonló tüneteket okoz, ám egyes esetekben, leggyakrabban koraszülött csecsemőknél és bizonyos tüdőbetegségekben vagy jelentős szívfejlődési rendellenességben szenvedő, 2 év alatti kisgyerekeknél az RSV tüdőgyulladást is okozhat, ezért fontos tájékozódni a betegség természetéről és a megelőzés lehetőségeiről.
Legjobban: