Az egyik legnagyobb mértékben használt, nagy hatásfokú vegyület, amit a rovarirtókban és rovarriasztókban használnak a DEET, a hatóanyagot az 1940-es években fejlesztették ki és az amerikai hadsereg kezdte el széles körben alkalmazni a dzsungel borította hadműveleti területeken. A hatóanyag órákon át képes távol tartani a rovarokat, nem csak a szúnyogokat, de a bolhákat, kullancsokat és egyéb vérszívó rovarokat is, mint amilyen például a feketelégy is.
A DEET jó hatásfokának és veszélytelenségének köszönhetően azután gyorsan megtalálta az utat a legkülönbözőbb rovarriasztó és -ölő alkalmatosságokba, így készül belőle a hatóanyaggal átitatott törlőkendő, spray, krémek és gél is. A DEET-t az amerikai hatóságok 1998-ban ismételten forgalomba hozhatónak ítélték, miután egy több éven át tartó alapos vizsgálatsorozattal igazolták, hogy semmilyen káros elváltozást nem okoz az emberi szervezetben.
Ma azonban újra felhők gyülekeznek a DEET felett, egy 2009-ben megjelent tanulmány ugyanis azt taglalta, hogy a DEET megzavarhatja némely, az idegrendszer megfelelő működésében szerepet játszó enzim működését. A kutatók demonstrálták, hogy a DEET megakadályozta a kolinészteráz enzim működését, amely az agyból származó jeleket közvetíti az izmok felé. A kutatási eredmények ugyan csak rovarok esetében igazoltak, mivel emlősökön nem végeztek kísérleteket a szakemberek, mégis elképzelhetőnek tartják, hogy emlősökben ugyanilyen hatást válthat ki a vegyület. A továbbra is érvényben lévő 1998-as vizsgálatok eredményei ugyanakkor azt foglalják magukban, hogy amennyiben a DEET tartalmú rovarirtó és rovarriasztó szereket rendeltetésszerűen használjuk, akkor alkalmazásuk semmilyen jelentős egészségügyi kockázatot nem jelent. Más szakemberek pedig úgy érvelnek, a DEET használata éppen azért fontos, hogy elkerüljünk nagy kockázatú rovarcsípések és marások közvetítette fertőzéseket és betegségeket, mint amilyen, például a malária, a Lyme-kór vagy az agyvelőgyulladás.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Európában a DEET- tartalom miatt szerencsére még ennyire sem kell aggódni. Itt az öreg kontinensen az úgynevezett IR3535 vegyülettel készülő rovarirtók és -riasztók kerülnek forgalomba nagy számban, és az anyag 20 éves alkalmazási története alatt semmilyen egészségügyi panaszt nem okozott. Hatása is megfelelően hosszú, hiszen akár 10 órán át is távol tartja a rovarokat. Ugyanakkor érdemes néhány ajánlást betartanunk, hogy valóban semmilyen problémát ne okozhasson a rovarokkal szemben folytatott küzdelem:
- Soha ne szórjunk, kenjünk rovarriasztót sebes vagy irritált bőrfelületre.
- Ne használjunk rovarriasztót a kezünkön, sem a szemek és a száj környékén, különösen kisgyermekek esetében kerüljük ezt.
- Gyerekek soha ne adagolják maguknak az ilyen készítményeket.
- Amint zárt helyre értünk, mossuk le szappanos vízzel a riasztóval befújt, bekent felületeket.
- Nem a mennyiség a lényeges, a védelmet kis dózis is biztosítja, ezért nyugodtan használjuk takarékosan a készítményeket.
- Zárt térben ne permetezzünk rovarriasztót.
Ez is érdekelhet
- Mindig ellenőrizzük, mi áll a terméktájékoztatón a riasztószerről, mert némely típusokat tilos 3 éven aluli gyermek közelében használni.
Legjobban: