A kóros vénatágulatok következtében a gyűjtőeres vér szív felé történő visszafolyásának üteme lelassul. A vér így nagyobb mennyiségben és hosszabb ideig tartózkodik az alsó végtagban, ahol pangás alakul ki. A láb megduzzad, ödémássá válik, elnehezül, könnyen elfárad. Sok esetben a betegnek ezenkívül jelentős kozmetikai problémát is okoz a kórkép.
Kialakulásában az egyéni hajlamosító, örökletes tényezőkön kívül szerepet játszik még a gyakori álló testhelyzet és a mozgásszegény életmód is. Nőkön a nemi hormonok érfalra gyakorolt hatása, illetve a terhességek ideje alatt a kismedencei vénás rendszerben kialakuló megnövekedett nyomásviszonyok következtében gyakrabban fordul elő.
A betegség megoldása - a visszér-injekciózás, illetve a tüneteket enyhítő konzervatív kezelés, a rendszeres gumiharisnya-viselés lehetősége mellett - még ma is elsősorban műtéti. A beavatkozás során a tágult vénaszakaszokon kívül általában a fő felületes vénás törzset is eltávolítják. Az elmúlt néhány évben kifejlesztett technikák következtében a műtét igen jó kozmetikai eredménnyel végezhető el. Az operációt a legtöbb intézményben gerincvelői érzéstelenítésben, úgynevezett spinális anesztéziában végzik. A kórházi tartózkodás ideje általában 2-3 nap. A műtét után kialakuló fájdalom mértéke nagyban függ a beteg egyéni tűrőképességétől, és a beavatkozás nagyságától. Általában közönséges fájdalomcsillapítókkal, illetve az operált végtag felpolcolásával jól szüntethető, és napról napra fokozatosan enyhül. Ha valahol a bőr alatt nagyobb vérömleny alakulna ki, és az kissé begyulladna, akkor a jegelés jótékony hatású. A frissen operált végtagot borogatni nem szabad, mert a sebek feláznak, és könnyen befertőződnek.
Természetes jelenség, hogy a műtéti területen kisebb nagyobb véraláfutások jelennek meg, egy-két nappal a beavatkozás után. Ezek rendszerint két héten belül nyomtalanul felszívódnak. Eltűnésüket heparintartalmú kenőcsökkel lehet siettetni, de a sebeket közvetlenül bekenni nem szabad!
Amennyiben a felületes vénás főtörzset is eltávolítják, óhatatlan, hogy a szorosan az ér mentén futó bőrideg is megsérül. Ennek következtében - főleg a belboka körüli területen - a láb bőre érzéketlen marad. Az érzéskiesés megszűnéséhez esetenként akár hónapok kellenek.
A műtétet követő néhány hétben általában az alsó végtag fáslizását javasolja a sebész. Ez csökkenti a természetesen kialakuló lábduzzanatot, nehézlábérzést, fájdalmakat. Különböző, a vénás elfolyást segítő gyógyszerekkel ez a jótékony hatás tovább fokozható. A visszértágulatok eltávolításával nemcsak szép kozmetikai eredmény érhető el, és nemcsak a beteg kellemetlen lábfájdalmai szüntethetők meg, hanem számos későbbi, kellemetlen szövődmény is megelőzhető, mint például a felületes visszerek trombózisa, gyulladása. IX. évf. / 9. szám