A szívbetegség rendkívül félelmetes. Senki nem akar miatta megrokkanni vagy meghalni. Világos, hogy milyen életmódot kellene folytatni egy ilyen forgatókönyv elkerülésére, sokak azonban leginkább azt szeretnék, ha bekaphatnának egy pirulát, és a veszély elmúlna, mint a fejfájás. Ezt ugyan nem ígérik a sztatinok , de azt igen, hogy rendszeres szedésükkel csökken a súlyos keringési problémák kialakulásának esélye, és a szívhalál kockázata.
Lényegében arról van szó, hogy a sztatinok blokkolják azt az anyagot, amelyre a májnak szüksége van a koleszterin előállításához. Emiatt a máj eltávolítja a koleszterint a vérből. Így kisebb lesz az érszűkülettel, érelzáródással fenyegető úgynevezett plakk-képződés és az érelmeszesedés esélye. A sztatinokkal szembeni bizalmatlanság, amit az emberek egy része érez, és amit a különféle összeesküvés elméletek generáltak, valószínűleg nem a hatóanyagnak és nem az orvosoknak szól, hanem a nagy gyógyszeripari cégekkel szemben nyilvánul meg.
Irgalmatlanul sok pénz
elleniA sztatinokat először 1987-ben engedélyezték a szív- és érrendszeri betegségek magas kockázatával élők számára. Hogyne keltene aggodalmat, ha valaki azt olvassa, hogy 2020-ig összesen mintegy ezermilliárd dollár folyt be a gyógyszergyártókhoz a szatinokat tartalmazó gyógyszerek árából. A Lipitor – az első sztatin és az első valóban hatékony koleszterinszint-csökkentő gyógyszer – 150 milliárd dollárt hozott a Pfizer cégnek 1997 és 2017 között, amivel minden idők legkelendőbb gyógyszerévé vált . (Az összehasonlítás kedvéért a COVID-19 elleni vakcinája révén idehaza is közismertté vált amerikai gyógyszeripari óriás nagyjából annyi bevételhez jutott e készítmény eladásával, mint Magyarország 2020-as teljes GDP-je.) A háttérben azonban nem összeesküvés húzódik meg. „Az ok egyszerű: a hatóanyag elképesztően jól működik” – írta összefoglalójában a BigThink portál.
A legtöbb sztatin ma már generikus, azaz lejárt az eredeti készítmények kizárólagosságot garantáló licence, így azokhoz sokkal könnyebb megfizethető áron hozzájutni. A sztatinok képesek a betegek „rossz”, vagyis LDL-koleszterinszintjét 30-50 százalékkal csökkenteni, ami 23 százalékkal csökkenti a szívroham, 17 százalékkal a stroke miatti, 19 százalékkal pedig a szív- és érrendszeri okokból bekövetkező halálozást és 12 százalékkal a teljes halálozást – derült ki azokból a vizsgálatokból, amelyekbe több mint 135 ezer embert vontak be. Erről Ian Neeland, a clevelandi University Hospitals kardiovaszkuláris prevenciós központjának igazgatója beszélt az intézmény híroldalának.
A sztatin tehát a statisztikai adatok alapján jó, de ezekket a hatóanyag minden pozitívuma ellenére érdemes óvatosan kezelni. Paula Byrne, a dublini RCSI orvosi egyetem kutatója és kollégái igyekeztek kideríteni, vajon a sztatinok tényleg mindenkinek a hasznára válnak-e, aki szedi őket. Kutatásaik során 21 releváns klinikai vizsgálatot találtak, amelyek összesen 140 ezer résztvevőt érintettek. Az ezekből származó adatokat metaanalízis keretében vizsgálták át.
Két kérdést tették fel: az egyik az volt, hogy a szívroham, a stroke vagy a korai halálozás kockázatának csökkentése érdekében a lehető legnagyobb mértékben csökkenteni kell-e az LDL-koleszterint . Továbbá hogy hogyan viszonyulnak a sztatinok előnyei az említett események kockázatának csökkentéséhez.
Ellentmondásos összefüggések
Az első kérdésnél meglepően gyenge és ellentmondásos összefüggést találtak a sztatinok szedése nyomán elért LDL-csökkenés és a szívroham vagy stroke, illetve a vizsgálati időszak alatt bekövetkező halálozás esélye között. Egyes vizsgálatokban az LDL-szint csökkentése a halálozás kockázatának jelentős esésével járt, más vizsgálatok szerint azonban az LDL-csökkenés nem mérsékelte ezt a kockázatot.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez azért fontos megállapítás, mert azoknak a száma, akiknek javallott sztatinokat szedni, a klinikai irányelvek változása miatt emelkedett. Idővel ugyanis fokozatosan alacsonyabban húzták meg az ideális LDL-szintet. Egy tanulmány például úgy becsülte, hogy 1987 és 2016 között 600 százalékkal nőtt azok száma, akiknél javallott a sztatinok alkalmazása.
A második kérdés megválaszolásához a kockázatcsökkentés relatív és abszolút típusát is megvizsgálták. Ehhez érdemes egy példát alapul venni egy betegségről, amelynél a korai halálozás kockázata 0,2 százalék, de van egy gyógyszer, amely 0,1 százalékra azt. Relatív értelemben a halálozás esélye a felére, azaz 50 százalékkal csökkent. Abszolút értelemben azonban a halálozás esélye csak 0,1 százalékkal csökkent.
A dublini tudósok kutatási eredményeiket végül a Jama Internal Medicine című szakfolyóiratban tették közzé . Ezekből összességében az derült ki, hogy hogy a sztatinok szedésének abszolút kockázatcsökkenése szerény a relatív kockázatcsökkenéshez képest. A sztatinokat szedők esetében a relatív kockázatcsökkenés a sztatinokat nem szedőkhöz képest 9 százalék volt a halálozás, 29 százalék a szívroham és 14 százalék a stroke esetében. Ugyanakkor a halálozás abszolút kockázatának csökkenése 0,8 százalék volt, a szívrohamé 1,3 százalék, a stroke-é pedig 0,4 százalék.
Az orvosoknak nagyon körültekintően, minden szempontot figyelembe véve, az összes tényezőt (a mellékhatásokat is) mérlegelve kell eldönteniük, hogy felírják-e a sztatint. Annál is inkább, mert van olyan tanulmány, amely azt találta, hogy az orvosok nagyobb valószínűséggel írtak fel gyógyszert, ha annak előnyeire a relatív, nem pedig abszolút kockázatcsökkenésből következtettek.
Ez is érdekelhet
A sztatin persze nem helyettesítheti az egészséges étkezésre való áttérést vagy a rendszeres testmozgást , a megfelelő mennyiségű alvást vagy a stressz mérséklését, hiszen ezek akár 50-60 százalékkal is csökkenthetik a szívbetegségek kialakulásának kockázatát. Ráadásul az életmód megváltoztatása örömforrás is lehet. A koleszterinszintet esetenként nagyon nehéz csupán diétával és testmozgással csökkenteni. De az életmódváltás és a gyógyszerek nem zárják ki egymást, sőt a kettő együtt lehet igazán hatékony.
