Számos tanulmány bizonyította már, hogy a feldolgozott húsáruk - mint a bacon, a virsli, a kolbász, és egyéb felvágottak - fogyasztása növelheti a szív- és érrendszeri betegségek és a korai halálozás kockázatát. Ennek oka alapvetően az, hogy ezekben az élelmiszerekben nagyobb mennyiségben vannak telített zsírok, tartósítószerek, valamint só . Néhány kutatás a közelmúltban arra is rávilágított, hogy már kis mennyiségben fogyasztva is ártalmasak lehetnek ezek az ételek.
No, de mi a helyzet a feldolgozatlan vörös húsokkal, a baromfival vagy a hallal? Ezek befolyásolják-e a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát, az élettartamot, s ha igen, akkor hogyan?
A kutatások ezekkel kapcsolatban vegyesebb képet mutatnak, főképp mert a legtöbb eltérő metodikával és részben, vagy teljesen eltérő csoportokat tanulmányozva született, így az összevetésük is nehézkes. Hogy ezt a problémát kiküszöböljék, az Ithaca-i Cornell Egyetem tudósai Victor W. Zhong vezetésével hat korábbi kutatás eredményét összesítették a JAMA Internal Medicine folyóiratban, amit a Medical News Today szemlézett.
Mennyi "egy adag"?
Ahhoz, hogy közös nevezőre hozzák a különböző tanulmányok és az abban részt vevők adatait, néhány fontos tényezőt rögzítenie kellett a kutatóknak. Például a mostani összefoglaló elemzésben a részvevőket Zhong és csapata úgy vizsgálta, mint 29 682 amerikai felnőtt csoportját, akiknek semmilyen kardiovaszkuláris betegségük nem volt a vizsgálat kezdetén. Az alanyok 44 százaléka férfi, 31 százaléka pedig színes bőrű - ismerteti a cikk, melyből az is kiderült, a korábbi tanulmányok kutatói 1985 és 2002 között rögzítették a résztvevők étkezési naplóit és 30 évig követték őket klinikailag, egészen 2016. augusztus 31-ig.
Az átlag követési idő 19 év volt, ami alatt 6963 keringési betegséget, valamint 8875 halálesetet rögzítettek. A szív- és érrendszeri esetek 38,6 százaléka szívkoszorúér-betegség, 25 százaléka stroke , 34 százaléka pedig szívelégtelenség volt.
Most, hogy a vizsgálat alanyait jobban megismerhettük, fontos leszögezni, hogy mit tekintettek Zhongék "egy adagnak". Ehhez az úgynevezett Willett -skálát használták, aminek alapján egy adag feldolgozatlan vörös hús vagy baromfi 4 uncia, azaz 113,4 gramm, míg egy adag hal 3 uncia, azaz 85 gramm. A feldolgozott húsok esetében 1 adag jelenthet például 2 szelet bacont, 2 apró kolbászkát, vagy egy hot-dog virslit . Az összes résztvevő minden étkezési naplóját elemezve a kutatók kiszámolták, feldolgozott hústermékekből 1,5, vörös húsból 3, baromfiból 2, míg halból átlag 1,6 adagot fogyasztott egy ember egy hét alatt.
A kutatók az elmúlt 30 évben azt vizsgálták, mi a relatív és az abszolút kockázata a kardiovaszkuláris betegségek kialakulásának és a bármely más okból bekövetkező haláloknak azok között, akik különböző mennyiségben fogyasztják a feldolgozott és feldolgozatlan vörös húsokat, baromfit és halakat. Kiszámolták, hogy heti két adaggal több egy-egy típusból milyen kockázatokat rejt.
Akár 7 százalékkal nagyobb a relatív kockázat
Zhong és csapata megállapításaikat ekképpen foglalta össze: "mind a feldolgozott és nem feldolgozott vörös húsok , vagy baromfi jól látható összefüggésben van a szív- és érrendszeri betegségekkel, de a hal nem". Még pontosabban, a kardiovaszkuláris és egyéb okból bekövetkező halálesetek relatív kockázata 3-7 százalékkal nagyobb, az abszolút kockázatnövekedés pedig 2 százalék feletti a 30 éves utánkövetési periódust vizsgálva.
De még ennél is tovább mentek az adatok részletezésében: az átlaghoz képest heti két adaggal több feldolgozott húskészítmény fogyasztása 3 százalékkal növeli a korai halálozás kockázatát azokhoz mérten, akik nem fogyasztanak ilyen élelmiszert. Ugyanerre a megállapításra jutottak a feldolgozatlan húsok esetében is, heti plusz két adaggal kalkulálva. A kardiovaszkuláris betegségek kialakulásánál pedig, még ennél is nagyobb a relatív kockázat növekedése: heti plusz két adat feldolgozott húsáru esetén 7, nem feldolgozott húsok esetén 3 százalékkal nagyobb az esélye, hogy valakinél kialakul szív- és érrendszeri betegség vagy halál.
Ha a baromfifogyasztás mértékét heti két adaggal emelték, az 4 százalékkal növelte a kockázatot, míg a halak fogyasztását nem tudták kapcsolatba hozni a kardiovaszkuláris betegségek kialakulásával. "Az emberek, akik több adagot is esznek egy héten, nagyobb kockázattal számolhatnak" - tették hozzá.
Még több kutatás kellene a pontosabb eredményhez
A kutatók szerint további vizsgálatok szükségesek, mivel az étrendi adatokat önbevallás alapján rögzítették, így azok pontatlanok lehetnek. Nincsenek továbbá olyan adatok sem a most összehasonlított vizsgálatokban, melyek utalnának a húsok elkészítésének módjára , már pedig az befolyásolhatja az egészségügyi eredményeket. Az, hogy vizsgálat ideje alatt valaki egy adott diétát követett, nem jelenti, hogy később, a klinikai megfigyelés évei során ezen nem változtathatott - tették még hozzá. Azt is leszögezték, hogy ezek az adatok felnőtt amerikai emberekre korlátozódnak.
Zhong és csapata pedig ekképp fogalmazta meg konklúzióját: "mivel az emberek többsége napi vagy heti szinten fogyasztja a vizsgált négyféle ételtípust, így a tanulmány eredményei hatással lehetnek a közegészségügyre azáltal, hogy módosulnak az étkezési szokások".
Noha az eredeti tanulmány 2020. február 3-án jelent meg a JAMA Internal Medicine folyóiratban, tudományos megállapításai időtállóak, ellenkező bizonyításig mindenkor érvényesek, ezért is közöljük ezeket.
Forrás: Medical News Today
Ez is érdekelhet
Legjobban: