A szívroham hátterében egy vérrög áll, amely elállja a véráram útját. Ilyenkor az érintett szövetben megszakad az oxigénellátás, a szövet pedig rövid időn belül elhal. A kutatók felfedezték, hogy ezért egy bizonyos lipid felelős, ha pedig gátolják ennek termelődését, erőteljesen csökken a szövetkárosodás mértéke.
Megvan a megoldás
A kutatók azt vizsgálták, hogy az emlősöknél miért vezet olyan gyorsan szövetelhaláshoz az oxigénellátás megszakadása. A szakértők azonban nem az emlősöknél, hanem a férgeknél találták meg a megoldást. Azt látták ugyanis, hogy egy speciális zsírmolekula - vagyis lipid -, a deoxi-dihidro-ceramid mennyisége veszélyes szintre emelkedik a szövetben, ha oxigénhiány áll fenn. A deoxi-dihidro-ceramid szerepének meghatározásához a kutatók egy embereknél előforduló DNS-mutációt ültettek be férgeknek, amely egy ritka örökletes betegséget okoz. A mutáció megnövelte a deoxi-dihidro-ceramid mennyiségét és a férgeket erőteljesen érzékennyé tette az oxigénhiányra.
Ezután azt vizsgálták, hogy ezek a lipidek kiindulási pontot jelenthetnek-e egy terápiához. A kutatás során röviddel a szívinfarktus előtt gátlóanyagot adtak be az egereknek, amely megfékezte a ceramidok termelését. A kontrollcsoporttal összehasonlítva a gátlóanyagot kapott egerek 30 százalékkal kevesebb károsodást szenvedtek. Az eredmények reményt jelenthetnek arra, hogy az infarktuson átesett páciensek esetében megfelelő terápiával csökkenthető lehet a károsodás mértéke.
A ceramidokhoz ugyanakkor más lipidek is tartoznak, amelyek fontos szerepet játszanak a szervezetben - ezek nélkül például a bőr teljesen kiszáradna. A kutatók olyan gátlóanyag után kutatnak, amely csak a deoxi-dihidro-ceramid termelését gátolja. Ezzel ugyanis csökkenthetők lehetnek a nemkívánatos mellékhatások - fejtette ki Thomas Hannich, a Genfi Egyetem tudósa.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
