Korábbi tanulmányok kimutatták, hogy azoknál az embereknél, akiknek alacsony a D-vitaminszintjük, gyakrabban fordulnak elő szív- és érrendszeri betegségek, ám a D-vitamin pótlásának klinikai próbái nem mutattak hatást, valószínűleg amiatt, hogy túl kicsiny D-vitamindózist használtak.
A D-vitamin elnevezés több zsírban oldódó vitamint foglal magában. Legfontosabb feladata a kalciumháztartás szabályozása és a csontok ásványosítása. A D-vitamint a szervezet akkor állítja elő, amikor nap éri a bőrfelületet. Tartalmazza a tojás, a lazac, a hering, a makréla és a halak májának olaja. Egyes kutatásokban megfigyelték, hogy kapcsolat lehet a D-vitamin alacsony szintje, valamint sok akut és krónikus betegség kockázata között.
Az Aucklandi Egyetem kutatói több mint 5100 felnőttet vontak be új tanulmányukba, a résztvevők kora átlagosan 66 év volt. 25 százalékuk szenvedett D-vitaminhiányban. A résztvevőket véletlenszerűen osztották két csoportba: vagy D3-vitamint, vagy placebót kaptak kezdetben 5.0 milligramm dózisban (200 000NE), majd havonta 2,5 milligrammban (100 000 NE). Több mint három év követés után 303 résztvevőnél (11,08 százalék) alakult ki szív-és érrendszeri betegség a D-vitamin pótlást kapók körében, és 293 résztvevőnél (11,5 százalék) azok között, a kik placebót kaptak. Hasonló eredményt jegyeztek fel a kutatók a próbát D-vitaminhiánnyal kezdő résztvevők esetében, valamint az infarktus, a szívelégtelenség, az angina pectoris, a magas vérnyomás és a stroke esetében is.
"Eredményeinek nem támasztották alá a havonkénti magas dózisú D-vitaminpótlás hatásosságát (a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében). A D-vitamin napi és heti adagolásának hatásait tovább kell tanulmányozni" - írta a tanulmányban a Robert Scragg által vezetett kutatócsoport.
Forrás: MTI
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
