Ha elmúlt 40, és észreveszi, hogy korábbi edzésteljesítménye csökken, esetleg a lépcsőzés jobban kimeríti, mint korábban, vagy mellkasi szorítást érez, akkor elképzelhető, hogy szívproblémák állnak a háttérben. Dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont szakorvosa a figyelmeztető tünetekre és a kivizsgálás lépéseire hívta fel a figyelmet.
A teljesítmény bizonyos fokig romlik 40 felett
Bizonyított, hogy a sportolók átlagosan 6 százalékkal lassabban futnak, miután betöltik a negyvenet, az 50-es és a 60-as éveikben 10 százalékkal lesznek lassabbak, és 15 százalékkal, ha már 70 felett járnak. Csökken az erő, a hajlékonyság és a csontok sűrűsége is. Ezek természetes folyamatok, amelyek ellen a megfelelően kialakított, optimális esetben teljesítménydiagnosztikára épülő edzéssel sokat lehet tenni. Ilyenkor nagyobb hangsúlyt kell fektetni az izomerő növelésre és a hajlékonyság megőrzésére, ami később akár az állóképességi teljesítmény fokozódását is eredményezheti.
Ugyanakkor van néhány gyanút keltő tünet, amely nem feltétlenül tudható be az idő múlásának vagy akár a nem hatékonyan felépített edzéstervnek - hangsúlyozza Dr. Vaskó Péter. Ha az alábbi jeleket tapasztaljuk magunkon, érdemes felkeresnünk egy orvost.
Milyen jelekre kell figyelni?
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
- Ha futás vagy más kardioedzés után lihegünk, rendben van, de mindenképpen fel kell figyelni rá, ha csökken a terhelés ideje vagy intenzitása, amely már lihegésre késztet minket.
- Gyanúra adhat okot, hogy bár rendszeresen mozgunk, az olyan, bemelegítés nélküli végzett, hétköznapi aktivitások, mint például néhány emeletnyi lépcsőzés vagy egy sprint a busz után komolyan kimerít minket.
- Amennyiben pulzusunk jóval lassabban rendeződik edzés után, mint korábban, akkor ez jelezheti, hogy a szívnek több időre van szüksége az alkalmazkodáshoz.
- Nem feltétlenül kapcsolódik a terheléshez, de mindenképpen kivizsgálást igénylő panasz a mellkasi szorítás vagy fájdalom, a szívdobogás-érzés. Eleinte akár kötődhet is egy-egy stresszhelyzethez, amikor nagyon a "szívünkre veszünk" egy eseményt, vagy "szíven üt" egy hír. Amennyiben azonban az érzés már mindenféle beazonosítható ok nélkül, rendszeresen jelentkezik, úgy mindenképpen ajánlott kardiológiai kivizsgálás.
- Természetesen mindenképpen figyelmet igényel, ha úgy érezzük, hogy rendetlenkedik a szívünk, be-bedobban, esetleg kihagy egy ütemet.
Milyen vizsgálatok szükségesek?
"Elsősorban természetesen egy kardiológiai vizit ajánlott bármilyen teljesítménycsökkenés vagy mellkasi panasz esetén. A vizit során megismerjük a panaszokat, a kórtörténetet és az esetlegesen már szedett gyógyszereket. Innen lehet elindulni valamilyen irányba, és valószínűleg szükség lesz további vizsgálatokra is" - ismerteti Dr. Vaskó.
A szakember szerint elsődlegesen akár egészségeseknek is fontos évente a nagylabor vizsgálat, amely addig esetleg rejtve maradó problémákra világíthat rá, amelyek a tünetek hátterében állhatnak. A laboreredmények értékelése után kiderülhet, hogy a nyugalmi EKG-n túl szükség van-e terheléses EKG-ra, ugyanis vannak olyan betegségek, amelyeknek az EKG-n kimutatható jelei csak terhelésre jelentkeznek. A vizsgálattal ellenőrizhető, hogy a koszorúerek mennyire képesek fizikai terhelés mellett megfelelő mennyiségű vért szállítani a szívizomnak, illetve oxigénhiány esetén a szívizom milyen tünetekkel reagál. Ekkor jelentkezhet például mellkasi fájdalom vagy akár nehézlégzés, ritmuszavar.
Az esetleges billentyűhibákat, illetve a szívritmuszavar mögött meghúzódó egyéb okokat sokszor szívultrahanggal lehet kimutatni. A kivizsgálás különösen ajánlott azoknak a negyveneseknek, akik máskülönben fittnek, általában egészségesnek érzik magukat, de az említettekhez hasonló, zavaró tüneteket tapasztalnak. Korán elcsípve minden állapot vagy betegség könnyebben kezelhető - magyarázta Dr. Vaskó Péter.
Ez is érdekelhet
Forrás: Budai Kardioközpont
