Melyik a 4 leggyakoribb betegség?
A The Lancet című szaklapban publikált cikk szerint a WHO megnevezte a 4 legelterjedtebb krónikus, nem fertőző betegséget, és ezek:
- a szív- és érrendszeri betegségek,
- a légzőszervi betegségek,
- a daganatok,
- a cukorbetegség.
Mindről kijelenthető, hogy a fejlett világ lakosságára jellemző, és a genetikai okokon túl erősen összefügg az életmódunkban rejlő kockázati tényezőkkel. Az Egészségügyi Világszervezet úgy véli, ha sikerül visszaszorítani a 6 legveszélyesebb rizikófaktort, a következő 15 évben több mint 37 millió idő előtti halálozást előzhet meg.
A genetika adottság, az életmód megváltoztatható
Bár az öröklődés, a genetikai meghatározottság szerepe nem elhanyagolható a nem fertőző betegségek kialakulása szempontjából, betegségeink jó részének manifesztálódását magunk is "elősegíthetjük".
Íme, a 6 legfőbb életmódbeli rizikófaktor!
1. Dohányzás: a WHO szerint itt a cél legalább 30-50 százalékos visszaszorítás.
2. Alkoholfogyasztás: e téren már 10 százalékos csökkentés is egészségnyereséggel járna.
3. Sóbevitel: a világszervezet szerint 30 százalékkal kellene redukálni a bevitt só mennyiségét.
4. Elhízás: egyre jelentősebb cél nemzetközi szinten is az "elhízásjárvány" megállítása.
5. Magas vérnyomás: 25 százaléknyi csökkenés számos kockázatot kiküszöbölhetne.
6. Magas vércukorszint, inzulinrezisztencia: itt fő célnak kell lennie a már fiatalok és gyerekek közt is terjedő 2-es típusú cukorbetegség megelőzésének.
Ezek a célok természetesen a világ teljes lakosságára vonatkoznak, és a világszervezet szerint közülük a legnagyobb hatása a magas vérnyomás normalizálásának és a dohányzás visszaszorításának lenne.
A rizikófaktorok megsokszorozzák a katasztrófa esélyét
Fontos látni, hogy az elhízás, a magas vérnyomás , az emelkedett vérzsír- és vércukorszint tünetegyüttese, vagyis a metabolikus szindróma jórészt az életmódból ered. Mindenképpen gondolni kell erre, ha olyan külső jeleket tapasztalunk, mint az úgynevezett almatípusú elhízás, amely leginkább a hason, a törzsön jelenik meg. Nemcsak a nagyarányú túlsúly utalhat azonban az anyagcsere-eltérések súlyosságára, hanem sokszor egészen kismértékű túlsúly is járhat anyagcsere-változással.
A metabolikus szindróma legfőbb kockázata abban áll, hogy az együttesen jelenlévő kardiális rizikófaktorok összeszorzódnak, így összességében 14-15-szörösére növelik a szív- és érrendszeri katasztrófák esélyét. Ugyanakkor a szindróma minden elemét befolyásolhatjuk táplálkozással, mozgással, és ha szükséges, átmeneti vagy tartós gyógyszeres kezeléssel - hangsúlyozza Dr. Vaskó Péter. Éppen ezért mindazoknak, akik túlsúllyal küzdenek, magas vérnyomással és vércukorszinttel élnek, dohányoznak, fokozott a só- és az alkoholbevitelük, évente legalább egyszer ajánlott kardiológiai kivizsgáláson részt venniük, amely megnyugtathat, vagy idejében megkezdhetővé válik általa a szükséges kezelés.
Forrás: Kardioközpont