Stroke során az agy vérellátási zavara okoz fennakadást az agy működésében, ez pedig maradandó károsodást eredményezhet, vagy akár halálos kimenetelű is lehet. A stroke-nak két alapvető típusát különböztetjük meg:
- az esetek 80 százalékáért felelős agyi infarktust (iszkémiás stroke-ot), amely során az agy nem kap elegendő vért,
- valamint az agyvérzést (vérzéses stroke-ot), amikor az agyi erekből kilépő vér károsítja az agyállományt.
Fontos tudni, hogy iszkémiás stroke esetén mindössze három óra áll rendelkezésre ahhoz, hogy a megfelelő kezeléssel elkezdődjön a keletkezett vérrög feloldása. Ez az idő különösen jelentős a stroke kimenetelének szempontjából, mivel a percek múlásával egyre több idegsejt sérülhet. Minél később látják el szakszerűen a beteget, annál súlyosabbak lehetnek a stroke következményei: maradandó emlékezetkiesés, beszédzavar, sőt gyakran rokkantság is kialakulhat.
Mit tegyünk stroke esetén?
A stroke Magyarországon évente mintegy 40-50 ezer embert érint. A Stroke Szövetség Európáért előrejelzése alapján az Európai Unió területén várhatóan több mint 800 ezer esettel kell majd számolni 2035-re. Ennek a magas számnak az egyik oka lehet, hogy az érintettek a tüneteket gyakran hajlamosak elbagatellizálni, mivel a stroke nem jár fájdalommal, így a betegek gyakran nem kérnek segítséget, nem hívnak mentőt és nem fordulnak orvoshoz.
A stroke lehetséges tünetei:
- hirtelen fellépő féloldali végtaggyengeség, bénulás, ernyedtség, ami az arcot is érintheti
- hirtelen kialakuló beszédértési- vagy hangképzési zavar
- hirtelen bekövetkező látászavar
- hirtelen egyensúlyvesztés, szédülés, koordinációs zavarok
- a térérzékelés hirtelen elvesztése, memóriazavar
Ha az összes tünet egyszerre áll fent, elképzelhető, hogy átmeneti iszkémiás rohamról (TIA) van szó. Ez az agyi véráramlás átmeneti zavarát jelenti. Fennállása során a beteg a tudatát nem veszti el, azonban beszéd- vagy látászavar, illetve akár bénultság alakulhat ki nála. Az esemény nem tart sokáig, csupán néhány percig, ami után az összes tünet magától megszűnik. Ne vegyük azonban félvállról a jelenséget, mert a TIA a stroke egyik legfontosabb előjelének tekintendő! Gyanús tünetek jelentkezésekor ezért hívjunk mentőt, vizsgáltassuk ki magunkat.
Az ismétlődő stroke megelőzése
A stroke-on átesett betegeknél nagy hangsúlyt kell fektetni a másodlagos megelőzésre, amelynek célja az újabb stroke-esemény elkerülése. A stroke-on már átesett betegeknél ugyanis egy egészséges emberhez képest tízszeresére növekszik egy újbóli stroke kialakulásának kockázata. A betegek 5 százaléka az első néhány napon belül, mintegy 10 százalékuk az első három hónapon belül újabb stroke-ot kap. A betegség lefolyása a stroke altípusától függ. A nagyérbetegségben szenvedő betegek kockázata a stroke ismétlődésére mintegy nyolcszor nagyobb a kisérbetegségben szenvedőkénél.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Hogy megelőzzük a stroke újbóli előfordulását, azonosítanunk kell a kardiovaszkuláris okokat. A diagnózis felállítása után pedig nagyon fontos, hogy az orvos által javasolt terápiát pontosan kövessük. Érdemes tisztában lennünk saját egészségügyi állapotunkkal, ismernünk az esetleges rizikófaktorokat, mint például a magas vérnyomás, a cukorbetegség és a magas koleszterinszint szerepét. Az olyan szívproblémák, mint a pitvarfibrilláció, szintén jelentős mértékben fokozhatják a stroke kialakulásának veszélyét. Ennek oka, hogy a szívritmuszavar következtében fokozódik a vérrögök kialakulásának veszélye, amelyek aztán az agyba jutva agyi érkatasztrófát okozhatnak.
Napjainkban már elérhetőek olyan véralvadásgátló készítmények, amelyek kényelmetlenség nélkül, szájon át bevehetőek. Emellett javasolt a rendszeres testmozgás, amelynek segítségével megelőzhető a stroke-hoz vezető elhízás, magas vérnyomás vagy cukorbetegség, ahogy segít megelőzni a depressziót és javítja az általános közérzetet is. Mielőtt viszont bármiféle testmozgásba kezdenénk, konzultáljunk orvosunkkal!
Ez is érdekelhet
Ha életmódunkon csak olyan apróságokkal változtatunk, mint hogy például esténként beiktatunk egy rövid sétát, alkalmanként eljárunk úszni, vagy egy-két emeletet lépcsőn teszünk meg, már sokat tehetünk egészségünk javításáért. Étrendünkbe igyekezzünk sok szezonális zöldséget és gyümölcsöt beépíteni, valamint kerülni a túlzottan sós ételeket és lehetőség szerint minél nagyobb mértékben csökkenteni az alkoholos italok fogyasztását. A dohányzásról való leszokás pedig alapvető fontosságú az újbóli stroke elkerülése érdekében.
