A rejtett problémák kiszűrése
A rendszeres mozgás növeli az állóképességet, segít a fittség megőrzésében és számos súlyos egészségügyi probléma kialakulását megelőzi. Aki sportol, egészséges - vélhetjük ezek alapján. Miért van szükség mégis a hobbi- és élsportolók rendszeres szűrésére? A legfőbb indok, hogy számos öröklött vagy szerzett szívbetegség sokszor nem okoz tüneteket mindaddig, amíg intenzív terhelésnek nem tesszük ki szervezetünket. Ilyen például a koszorúérbetegség , a szívizom-elfajulás, a billentyűbetegségek , a kisebb-nagyobb fejlődési rendellenességek, szívritmuszavarok, vezetési zavarok.
"A sportkardiológia lényege, hogy kiszűri és azonosítja az összes olyan tényezőt, ami sportolás közben szív-érrendszeri szempontból veszélyt jelenthet az egészségre. A szűrés során kizárjuk a felesleges vizsgálatokat, de minden olyan területet feltérképezünk, ami valóban fontos a biztonságos sportoláshoz" - ismerteti dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont kardiológusa.
Kardiológia és sportkardiológia
A sportkardiológiai vizsgálatok speciálisan a sportolók szűrésével foglalkoznak, ami azért fontos, mert a sportolók vizsgálati eredményei a normál értékektől akár jelentős eltéréseket is mutathatnak. Az eredményeket ezekben az esetekben speciálisan, személyre szabott módon, az adott sportág függvényében kell értelmeznie a sportkardiológiában jártas szakorvosnak.
Intenzív sportolás esetén ugyanis jellemző lehet az átlagosnál (70-80/perc) lényegesen alacsonyabb, 40-50/perc vagy akár még alacsonyabb nyugalmi pulzusszám. A jól edzett személyek EKG eredménye is eltérést mutathat az egészséges, de nem sportolókéhoz képest. A rendszeres testmozgás hatására pedig kialakulhat az úgynevezett sportszív is, hiszen egyrészt nő a szív tömege, javul a pumpafunkciója, másrészt a szívizomban olyan kis hajszálerek alakulnak ki, illetve nyílnak meg, melyek növelik a szív oxigén ellátottságát.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A szívizomzat erősödését egyenes ütemben követi a hajszálerek kialakulása, így a megnövekedett tömeget több ér ugyanolyan hatékonysággal lesz képes ellátni. Az élsportolók körében ugyanakkor az intenzív terhelés hatására sajnos bekövetkezhet, hogy a hajszálerek kialakulása nem tudja követni a szív tömegének növekedési ütemét, így a korábbi érhálózat képtelen megfelelő mennyiségű oxigént biztosítani a megnövekedett szívizomzat számára. Ennek következtében még ép koszorúérrendszer esetén is kialakulhat szívinfarktus, kitágult, renyhén működő szívizomzat vagy mindezek talaján életveszélyes ritmuszavar.
Milyen tünetekkel forduljon a sportoló szakemberhez?
- csökkenő vagy stagnáló teljesítmény
- az elvárthoz képest lassabb fejlődés
- hosszabb regenerációs idő
- szorongás, nyugtalanság érzés
- mellkasi panaszok: szorítás, fájdalom
- erős szívdobogás érzés (akár terheléstől függetlenül)
- családban öröklődő szív-érrendszeri betegség
Nem kötelező, de életet menthet
Miután a szakorvos vérvétellel, vizeletvizsgálattal, sportkardiológiai- és anyagcsere szakvizsgálattal, szív ultrahanggal, nyugalmi és terheléses EKG-val feltérképezte a szív, és a megelőzés szempontjából fontos szervek állapotát, összefoglaló szakvéleményében értékeli az aktuális egészségi állapotot. Ezen kívül javaslatot tesz a szűrés során felmerülő további szakvizsgálatokra, megbecsüli az esetleges hirtelen szívhalál kockázatát, illetve összegzi az elkerüléséhez szükséges teendőket.
A versenyengedély kiadásához, meghosszabbításához hazánkban ma még nem előírás a kardiológiai szűrés vagy a rendszeres kontrollvizsgálat. Éppen ezért fontos, hogy a hobbi- és élsportolók még inkább tisztában legyenek a saját megelőzési lehetőségeikkel. A fizikálisan és lelkileg is megterhelt versenysportolók szűrése még kiváló teljesítőképesség és panaszmentesség esetén is évente kívánatos lenne a hirtelen szívhalál kivédése érdekében.
Ez is érdekelhet
Forrás: Budai Kardioközpont
