Mi a stroke?

Stroke során a nem megfelelő véráramlás az agyszövetek károsodását okozza. A későbbi bénulás elkerülése érdekében a beteget mielőbb stroke-centrumba vagy neurológiai osztályra kell juttatni.

Infarktus esetén egy adott szerv vér- és oxigénellátása a kritikus szint alá csökken, így annak szövetei bizonyos idő után elhalnak. A kifejezés hallatán a legtöbben a szívinfarktusra asszociálnak, holott ez az állapot több szervben is létrejöhet az erek szűkülete, vagy elzáródása miatt. Az agyi infarktust szélütésnek, vagy stroke-nak is nevezzük, a fejlett világban ez a harmadik leggyakoribb haláleset a daganatok és szívbetegségek után.

Súlyosságának és helyének függvényében kisebb-nagyobb mértékű bénulás kísérheti a stroke-ot
Súlyosságának és helyének függvényében kisebb-nagyobb mértékű bénulás kísérheti a stroke-ot

Az agyszövetek működésének feltétele az állandó véráramlás, hiszen ez szállítja a sejtek számára elengedhetetlen oxigént és cukrot. Akkor beszélhetünk stroke-ról, ha az agyi szövetek egy jól körülhatárolható részében lecsökken, vagy megszűnik az oxigén- és tápanyagellátás, ami miatt a terület károsodik. Ilyenkor az agyi erekben valamilyen akadály képződik, ami elzárja a vér útvonalát, kialakulhat az ér görcsös összehúzódása miatti szűkülettől, illetve vérrögtől is. Az oxigénhiány mértékétől és hosszától függ, hogy a károsodás ideiglenes, vagy maradandó.

A stroke veszélye az életkorral nő, és ugyan elsősorban a 45-50 év feletti korosztályt érinti, előfordulására bármely életkorban volt példa. Kétféle csoportját különböztetjük meg: az előbb vázolt esetet iszkémiás stroke-nak nevezzük, ilyenkor a nem megfelelő véráramlás okozza az agyszövetek károsodását. Ez a gyakoribb, tízből nyolc agyi infarktus ebbe a kategóriába tartozik. Másik fajtája a vérzéses stroke - közismertebb nevén agyvérzés - ami az agyi artéria megrepedése miatt alakul ki. Ilyenkor az oxigént és tápanyagot szállító vér nem jut el a megfelelő helyre, ráadásul a koponyában is megnöveli a nyomást.

Stroke esetében az alábbi tünetek fordulnak elő leggyakrabban: féloldali látásvesztés, beszédzavar, végtagok féloldali elgyengülése, az arc félrehúzódása, a kinyújtott nyelv ferdesége, a test féloldali zsibbadása vagy érzéketlensége, a végtagok ügyetlenné válása, látótérkiesés, a szemhéj csüngése, kettőslátás, hányinger, szédülés.

Bizonyos esetben kisebb-nagyobb mértékű bénulás kíséri a stroke-ot, amely a végtagok gyengülésével vagy érzéketlenné válásával, illetve beszédzavarral is járhat. A gyógyulás mértéke számos tényezőn múlik, kulcsfontosságú azonban, hogy a beteg időben stroke-centrumba vagy neurológiai osztályra kerüljön, ahol megfelelő ellátásban részesülhet.

5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

40 felett erre figyeljenek a nők és a férfiak

Olvasd el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Melegfront
Maximum: +3 °C
Minimum: -3 °C

Általában erősen felhős vagy borult idő várható, majd a délután északnyugat felől vékonyodik, szakadozik, csökken a felhőzet, de a keleti megyékben akár estig felhős maradhat az ég. Délelőttig a csapadékzóna az ország nagyobb részén áthalad, addig az északkeleti harmadban még havazásra, dél felé haladva egyre inkább havas esőre, esőre lehet számítani. Délután már csak a déli és keleti megyékben valószínű gyenge intenzitású - legfeljebb vegyes, estétől akár szilárd halmazállapotú - csapadék. Az északnyugati szél főként hazánk délnyugati felén megerősödik, Sopron és a Bakony környékén akár viharos lökések is előfordulhatnak. A legmagasabb nappali hőmérséklet 0 és +6 fok között alakul. Késő estére -5 és +2 fok közé hűl le a levegő. Úgy tűnik, a keddi nap számos időjárási jelenséget felvonultat. Lesz napsütés, havas eső, széllökések és zápor is.