Szívünk születésünk pillanatától folyamatosan és önállóan működik. Felnőtt emberben percenként nagyjából 60-szor húzódik össze. Az összehúzódást (szisztolé) elernyedés (diasztolé) követi. A szívdobbanások időtartamának mintegy harmadát teszi ki a szisztolé, kétharmadát a diasztolé. „Korábban főleg a szisztolére figyeltünk, hiszen ennek során löki ki a szív a keringésbe a vért, és ennek egyik jellemzője az úgynevezett ejekciós frakció (EF). Ez azt mutatja meg, hogy a bal kamra a végdiasztoléban befogadott vérmennyiség mekkora hányadát pumpálja az aortába. Ezt a fontos paramétert ma már többféle módon is tudjuk jellemezni és kiszámolni” – fogalmazott dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa.
„A panaszok hátterében sokszor jó szisztolés funkció mellett látjuk, hogy relaxációs zavar, diasztolés diszfunkció áll. Ezeket is pontosan tudjuk mérni, például a mitrális billentyű beáramlási görbéjével, a szöveti dopplerrel stb. Fontos, hogy nemcsak a bal szívfél, hanem a jobb szívfél vizsgálatát is elvégezzük, hiszen ez a tüdőbe szállítja a vért. Ennek a szívfélnek is mérhetőek a funkciói és a benne uralkodó nyomásviszonyok” – tette hozzá.
Mit lát az orvos a szívultrahangon?
Az ultrahang módszere több mint 50 éves múltra tekint vissza. Az emberi fül számára nem hallható hangot bocsát ki, amelynek a szív felületeiről való visszaverődését látjuk a képernyőn. „A vizsgálat maga gyors, könnyen ismételhető, biztonságos, mai képrögzítési módszerekkel leolvasható” – sorolta Vaskó doktor. Szívultrahang (kardiológiai ECHO, vagy echocardiográfia) során különféle síkokból nyert mozgó és rögzített képekkel látható és mérhető a szív nagysága, izomzata, annak vastagága, mozgása, vagy a mozgásnak esetleges zavara. A szívbillentyűk struktúrája is jól látható. Mérhető, ha a billentyűn szűkület vagy záródási probléma van. A korszerű készülékekkel színkódolva látható a szívben áramló vér is. Újabb módszerekkel a szívizom úgynevezett szöveti Doppler-képe is megfigyelhető.
„A szívultrahang egy roppant hasznos és informatív eszköz, a kivizsgálásnak sok esetben az alapja. A páciensek pedig főként azért szeretik, mert fájdalmatlan, nem jár injekcióval, sugárterheléssel, és nem okoz bezártságérzést, hiszen csak egy ágyon kell hozzá feküdni. Ezen kívül nagy előnye, hogy minden élethelyzetben, egészséges és beteg pácienseknél is alkalmazható, nem szükséges hozzá semmiféle előkészület” – foglalta össze a kardiológus. A vizsgálat időtartama mintegy 20 perc attól függően, mit keres az orvos, ismeri-e a pácienst, vagy csupán megelőző vizsgálatról van-e szó.
Mikor érdemes részt venni szívultrahangon?
Szívultrahangos vizsgálattal a már ismert betegségek esetén is jól detektálható az állapot. Például a koszorúér-betegség utánkövetésénél is része kell, hogy legyen a monitorozásnak. „Mindazoknak, akiknek a családjában már előfordult szív- érrendszeri betegség, esetleg olyan tüneteket tapasztalnak magukon, mint az erős szívdobogás, mellkasi fájdalom, nehézlégzés, csökkent terhelhetőség, a megelőzés részeként szintén fontos lehet a szívultrahang. Ezzel a vizsgálati módszerrel kiderülhet, hogy nincs-e szív-érrendszeri elváltozás a tünetek mögött. Ha pedig fény derül valamilyen kardiológiai betegségre, a korai felismeréssel hatékonyabbá tehető a kezelés és kivédhetővé válnak az esetleges szövődmények” – hangsúlyozta a szakember.
Legjobban: