Bár a stroke a fejlett világban még mindig a szívbetegségek és a daganatos megbetegedések utáni harmadik leggyakoribb halál ok, napjainkban jóval kevesebb esetben végzetes, mint néhány évtizeddel ezelőtt, és ez jórészt annak köszönhető, hogy a népesség ma már jóval többet tud a kockázati tényezőkről, így a korai kezelés esélye is megnövekedett.
A stroke kialakulásának számos tényezője ismert. Az életkor növekedésével megnő a kialakulás valószínűsége, ennek ellenére a betegség nem csak az időseket veszélyezteti: az érintettek körülbelül egynegyede 60 év alatti. A probléma 25 százalékkal gyakrabban fordul elő férfiak, mint a nők körében (bár 45 éves kor felett már nagyjából azonos a gyakorisága). A családi előfordulás is növeli a kockázatot, azaz nagyobb a valószínűsége akkor, ha egy közeli rokon már kapott stroke-ot vagy volt TIA-ja (a TIA tranziens iszkémiás attak, egy olyan átmeneti vérhiányos roham, amely tulajdonképpen egy mini-stroke). A stroke kialakulásának ezen rizikófaktorain nem tudunk változtatni.
Más tényezőkre viszont komoly befolyással lehetünk, és így jelentős mértékben rajtunk is áll az agyi érbetegség kialakulásának vagy újbóli fellépésének megelőzése - az utóbbi esetben különösen nagy hangsúlyt kapnak az óvintézkedések, ugyanis a stroke kockázata tízszeres azoknál, akiknél korábban előfordult.
A prevenciónak több eszköze van. Az egyik ilyen módszer az úgynevezett antikoagulációs kezelés. A gyógyszeres kezelést a magas rizikónak kitett betegeknek és azoknak is kötelező akiknek korábban még nem volt ugyan szélütésük, de TIA-n már átestek. Ezt azért lehet fontos, mert az új kutatások bizonyították, hogy az ilyen terápiák jelentősen csökkentik a stroke kialakulásának rizikóját azoknál, akik az előzőekben már átestek valamilyen agyi történésen.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Legalább ilyen fontos kérdés az életmódváltás: egészséges szokások kialakítása és gyakorlása a saját felelősségünk. Az elhízás mindkét nemnél fokozza a stroke-ban szerepet játszó állapotok, a pitvarfibrilláció, a magas vérnyomás, a szív-érrendszeri betegségek és a cukorbetegség kockázatát. A megelőzésben kiemelt fontosságú tehát a rendszeres testmozgás, és az egészséges táplálkozás. Hasonlóképpen kulcsszerepe van a dohányzás elhagyásának, a stressz kezelésének és a mértékletes alkoholfogyasztásnak. A kutatások szerint érdemes ügyelnünk a megfelelő kálium- és vasbevitelre is.
Egy, a Stroke című szaklapjában megjelent tanulmány szerint a szélütés 12 százalékkal, az átmeneti agyi keringési zavar 16 százalékkal ritkább volt ritkább azoknál a nőknél, akik több káliumot fogyasztottak. A WHO ajánlása szerint káliumból 3510 milligramm a napi ajánlott bevitel. A londoni National Heart and Lung Institute kutatói vizsgálatai pedig a vaspótlás fontosságára hívják fel a figyelmet: kimutatták, hogy azok, akiknek szérum vasszintje viszonylag alacsony volt (6 mmol/l), kétszeres eséllyel kaptak szélütést, mint azok, akiknél a vasszint a normál tartományba (7-27 mmol/l) tartozott.
Ez is érdekelhet
Ha a baj mégis megtörténik, illetve a tünetek alapján fölmerül ennek gyanúja, akkor azonnal mentőt kell hívni. Ez azért fontos, mert a szélütés utáni első órák a túlélés és a maradandó károsodások elkerülése szempontjából nagyon fontosak. Ilyenkor az érintetteket mihamarabb stroke centrumokba kell szállítani, ahol szakszerű ellátásban részesülnek. Így lesz a legnagyobb esélyük arra, hogy a szélütésből szövődmények nélkül épüljenek fel.
Legjobban: