Szívünk az egyik legfontosabb szervünk, amelynek egészséges működése létszükséglet. Nagyon fontos tehát, hogy komolyan vegyük, ha nem úgy ver, ahogy kellene. Normál nyugalmi pulzusszámnak a percenként 60 és 100 közötti ütést tarjuk. 60 alatti pulzusnál bradycardiáról, 100 felett pedig tachycardiáról beszélünk. Bizonyos esetekben teljesen természetes a szívritmus változása – testmozgás közben például gyorsabban, míg alvás közben lassabban dolgozik a szívünk. Azonban ezektől függetlenül még számos ok állhat az abnormális vagy szabálytalan szívverés hátterében.
Nem mindig a szívvel van a baj
A szívritmuszavar (aritmia) igen gyakori problémának számít – élete során szinte mindenki megtapasztalja, legalább átmenetileg. A jelenség a szívbetegségek – például a szívkoszorúér-betegség és a szívizomgyulladás – jellemző velejárója, de egy éppen zajló szívroham is lehet a magyarázat rá. Megjelenhet továbbá szívműtétek után és a magas vérnyomás kísérőjeként, azonban más, a szív- és érrendszertől független okok is állhatnak mögötte. Például az alábbiak:
- pajzsmirigyzavar – a szerv alul- és túlműködése egyaránt növelheti az aritmia veszélyét
- cukorbetegség – a kezeletlen betegség jelentős terhelést mér a szív- és érrendszerre
- obstruktív alvási apnoé – ha az alvás közben időnként megszakad a légzés, az szintén szívritmuszavarokhoz vezethet
- krónikus stressz – a tartósan magas stressz-szint folyamatos készenléti állapotban tartja a szervezetet, egyebek mellett a normálisnál gyorsabb működésre készteti a szívet
Gyógyszerek és italok is kiválthatják
Sokan nem tudják, de bizonyos gyógyszerek, például egyes vény nélkül kapható, a megfázás vagy az allergia tüneteit enyhítő készítmények is befolyásolhatják a szívritmust. Ugyanez mondható el a túlzásba vitt alkohol- és koffeinfogyasztásról is. Aritmiát okozhatnak továbbá a kábítószerek és a toxinok, de a dohányzás is kihat a szívre a nikotin stimuláns tulajdonsága miatt.
A kényes egyensúly felborulása is gondot okoz
A szívünk egészségéhez elengedhetetlen, hogy a vérünkben megfelelő mennyiségben és arányban legyenek jelen a fontos elektrolitok, mint a kálium, a magnézium, a nátrium és a kalcium – a szívizom kizárólag ekkor tud megfelelően működni. Ha tehát az elektrolitegyensúly felborul, az jelentősen megemeli az aritmia kialakulásának valószínűségét. Kulcsfontosságú tehát, hogy figyeljünk a szükséges ásványi anyagok megfelelő bevitelére.
Mit tehetünk?
A szívritmuszavar gyakran nem is hívja fel magára a figyelmet, ugyanis nem feltétlenül jár egyértelműen gyanús tünetekkel. Azonban a mellkasban jelentkező „remegő” érzés, az észrevehetően gyors vagy lassú pulzus, de akár mellkasi fájdalom vagy légszomj is utalhat arra, hogy valami nincs rendben. Bizonyos esetekben szorongás, szédülés, ájulás, fáradtság vagy fokozott izzadás is társulhat az aritmiához. Sokszor előfordul ugyanakkor, hogy csupán egy orvosi rutinvizsgálat során derül fény a panaszmentes beteg problémájára – ezért is különösen fontos a rendszeres állapotfelmérés.
Legalább ennyire lényeges az is, hogy fokozott figyelmet fordítsunk a szívritmuszavarok megelőzésére, pontosabban a szív egészségének megőrzését támogató életmód követésére. Részesítsük előnyben a megfelelő szívműködést támogató ételeket – kifejezetten ajánlott például a magas vérnyomás megelőzésére kifejlesztett DASH-diéta kipróbálása –, éljünk aktív életmódot, és törekedjünk az egészséges testsúly elérésére és megtartására. Minimalizáljuk koffein- és alkoholtartalmú italok fogyasztását, szokjunk le a dohányzásról, illetve sajátítsunk el hatékony stresszkezelési technikákat, például az autogén tréninget.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
Érdemes továbbá körültekintően használni a vény nélkül kapható, mellékhatásként akár aritmiát is kiváltó gyógyszereket. A megfelelő elektrolitegyensúlyról pedig egyebek mellett kálium- és magnézium-aszpartátot tartalmazó készítményekkel gondoskodhatunk. Azonban mielőtt bármit szedni kezdenénk, érdemes konzultálni orvosunkkal, és vérvizsgálattal megállapítani, hogy melyik ásványi anyagból van szükségünk valóban pótlásra – ugyanis a túlzott bevitel is problémákat okozhat.
