A kálium szervezetünk számára létfontosságú ásványi anyag: szükség van rá az idegrendszeri jelek továbbításában, hozzájárul a sav-bázis egyensúly, az izom-összehúzódás, a szívritmus és a vérnyomás szabályozásához, valamint elősegíti a sejtek tápanyagfelvételét is. Ha nem fogyasztunk belőle elegendő mennyiséget, jelentősen befolyásolhatja az egészségi állapotunkat.
Magas vérnyomás
Mivel a kálium alapvetően csökkenti a vérnyomást, ezért hiányában például magas vérnyomás jelentkezhet. A hipertóniának is nevezett betegség tünetei közé tartozik a – jellemzően reggel jelentkező – fejfájás, fáradékonyság, szédülés, egyensúlyzavarok, szapora szívdobogás, látászavar, mellkasi nyomásérzet vagy indokolatlan izzadás. Mivel a vérnyomás-emelkedés a stroke fő kockázati tényezője, ezért a káliumhiány az életveszélyes akut agyérkatasztrófa esélyeit is nagyban megnövelheti.
Vesekőképződés
A kálium pozitív hatásai közé tartozik, hogy csökkenti a vesében a kalcium kiválasztását. Azonban, ha szervezetünk nem jut elegendő mennyiséghez, felborulhat a kalciumegyensúly, ami vesekő kialakulásához vezethet. A vesekövek akár több centiméteres átmérőjűvé is növekedhetnek, esetenként kínzó fájdalmat, vérzést, másodlagos fertőzéseket vagy komoly görcsökkel járó elzáródást okozhatnak.
Csontleépülés
A kálium nemcsak a vesében, hanem az egész szervezetben szabályozza a kalciumegyensúlyt. Ha csontjainkhoz nem jut megfelelő mennyiség belőle, könnyen csontritkulás következhet be. A leépülés miatt a csontok törékennyé, porózussá válhatnak: súlyosabb esetben már akár egy hirtelen mozdulat is csonttöréshez vezethet. Fontos megjegyezni azt is, hogy a kálium hiánya a mozgásunkra nemcsak a kalciumegyensúly megbomlása miatt lehet hatással, hanem az izmaink állapotát is befolyásolja. A kelleténél kevesebb kálium fogyasztása mellett gyengévé válnak, és nem tudják ellátni a feladataikat.
Szívbetegségek
Szívünknek szintén elengedhetetlenül szüksége van káliumra, amely nagyban hozzájárul a megfelelő működéséhez. Érdemes kiemelni, hogy azoknak a szívproblémákkal küzdő betegeknek, akiknél káliumhiány alakult ki, gyakran magnéziumból sem jut elegendő mennyiséghez a szervezetük, ezért esetükben mindkét ásványi anyag pótlására egyaránt szükség van. A magnéziumfogyasztás azonban nemcsak a szívre van kedvező hatással, hanem például az anyagcserére, az energiatermelésre, a vérellátásra, az izmokra, a csontfelépítésre és az idegrendszer működésére is.
Fontos a folyamatos utánpótlás
Káliumpótlásra sok esetben szükségünk lehet: különböző fertőzések során kialakuló hányás, hasmenés esetén, bizonyos betegségek – például daganatok, anorexia , bélsipoly, alkoholizmus – meglétekor, illetve a hiányát egyes gyógyszerek, vízhajtó készítmények is előidézhetik. Bár a kálium mennyiségét növelhetjük például olajos magvak, édesburgonya, görögdinnye, fekete bab, szójabab, spenót fogyasztásával, koncentrált mennyiségben, tabletta formájában is a rendelkezésünkre áll.
Ez is érdekelhet
Érdemes olyan kombinált, káliumot és magnéziumot is tartalmazó táplálékkiegészítőt választani, amely megfelelő mennyiségben tartalmazza mindkét ásványi anyagot ahhoz, hogy elkerülhessük a szervezetünket veszélyeztető magas vérnyomást, valamint a mozgásszervi, szív- és vesebetegségeket.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
