Dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont szakorvosa a legfontosabb megelőző vizsgálatokról beszélt.
Az örökletes és az életmódbeli rizikófaktorok is fenyegetőek
A genetika szerepe közismert a szív- és érrendszert érintő betegségekben, és bár ezen nem tudunk változtatni, az ismeret feltétlenül fontos. Hiszen ha kiderül, hogy a családban többször előfordult infarktus , akkor ez feltételez ugyan hajlamot, de az életmóddal még ebben az esetben is jelentősen ellensúlyozni lehet az adottságot. Ugyanígy nem befolyásolható a nem sem, ugyanis közismert, hogy a férfiak veszélyeztetettebbek, mint a nők, akik még nem érték el a klimaxot. A klimax után azonban a veszélyeztetettség kiegyenlítődik. Ha egy nő fogamzásgátlót szed, szintén megnő a kockázat mértéke.
Az anyagcsere-betegségek, főleg a cukorbetegség ugyancsak jelentős kockázati tényező a szív- és érbetegségek várható kialakulását tekintve. A későn felismert vagy elhanyagolt érszűkület szintén igen súlyos következményekkel járhat. A dohányzás, a túlsúly és a fizikai edzettség hiánya is erősen hathat a betegségek, így a szívinfarktus kialakulására, ám ezek a tényezők életmóddal befolyásolhatóak.
"A legfontosabb, hogy ha valaki tudja magáról, hogy több rizikófaktor is jelen van az életében, akkor rendszeresen szánja rá magát a kivizsgálásra, hogy a megelőzőkezelések és az életmódváltás jelentősen csökkenthessék a katasztrófa bekövetkezésének esélyét" - hangsúlyozza dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont kardiológusa.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A legfontosabb vizsgálatok
Szakorvosi vizit
A kardiológiai vizit során a szív- és az érrendszer állapotát vizsgálja az orvos. A vérnyomás, a pulzus értékei, a manuális vizsgálatok, az anamnézisfelvétel és a nyugalmi EKG fontos információkkal szolgál.
Nagylaborvizsgálat
A nagylaborvizsgálatban benne foglaltatik a vércukor-, a koleszterin-, a vese- és májfunkció-, a pajzsmirigyfunkció vizsgálata, a vérkép- és a vizeletelemzés. Az így kapott lelet az első lépés egy összetett diagnózis kialakításában, amely a szervezet mélyén zajló folyamatokról ad egyértelmű és részletes információt.
Terheléses EKG
Vannak olyan betegségek is, amelyeknek EKG-n kimutatható jelei csak terhelésre jelentkeznek. Ezért előfordulhat, hogy fizikai terhelés közben kell, hogy felvegyék az EKG-görbét. Ezt nevezzük terheléses EKG-nak. Így ellenőrizhető a szív vérellátása, vagyis hogy a koszorúerek mennyire képesek fokozott oxigénigény mellett (vagyis fizikai terhelésnél) megfelelő mennyiségű vért szállítani a szívizomnak, illetve oxigénhiány esetén a szívizom milyen tünetekkel reagál.
Szívultrahang
Az esetleges billentyűhibákat, illetve a szívritmuszavar mögött meghúzódó egyéb okokat lehet ezzel a gyors, fájdalommentes vizsgálattal kimutatni.
Boka-kar index
Az erek meszesedésének kimutatására szolgál az úgynevezett dopplervizsgálat. A fent említett rizikótényezőkkel rendelkezők esetén a negatív dopplervizsgálat megnyugtató, mégis, ilyenkor már el kell kezdeni a hajlamosító tényezők kiiktatását, nehogy pár év múlva kialakuljon egy komoly betegség. A doppler (ultrahangos) vizsgálattal megmérik a lábakon és a felkaron az artériákban is a vérnyomást. Ez az úgynevezett boka-kar index, amelynek hányadosa egészséges embernél 1-es, ám ha 1-nél alacsonyabb, vagyis a lábakon mért nyomás kisebb, mint a karoké, akkor érszűkületről beszélünk. Minél alacsonyabb a hányados, annál súlyosabb az érszűkület.
Carotis (nyaki ér) doppler
A nyaki erek vizsgálata fájdalommentes és gyors eljárás, amely képes az erekben áramló vér áramlási irányát és sebességét mérni. Így pontos képet kaphatunk a kisvérkör állapotáról, az agyba jutó vér mennyiségéről. Az eredmények függvényében kalkulálható egy stroke-rizikófaktor és a kezelés további fázisai is. Az artériás érvizsgálat eredményéből következtetni lehet ezen kívül a többi ér állapotára, valamint a mélyebben fekvő, nehezen vizsgálható koszorúsereknek általános állapotára is.
Arteriográf
A fájdalmatlan arteriográfos vizsgálat szintén az erek állapotának feltérképezésére szolgál. Az arteriográfia során a karra rögzítenek egy mandzsettát, amely egy készülékhez kapcsolódik. Az így mért pulzushullámokat számítógép értékeli, és az elkészült leletből képet kapunk az érfal állapotáról, tehát kiderül, hogy normál, összehúzódott vagy kitágult állapotban van-e. Ezen kívül tájékozódhatunk a főütőér rugalmasságáról / merevségéről és a szív munkájáról is.
"Szükség esetén 24 órás Holter EKG is szóba jöhet, amellyel nemcsak a ritmuszavart, hanem az ún. ST-depressziót is látni és mérni lehet" - ismerteti Vaskó doktor.
Legjobban: