Orrfolyás, tüsszögés, könnyezés, viszkető szemek – az allergia jellegzetes tüneteitől Magyarországon is rengeteg ember szenved. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2019-ben végzett egészségfelmérésén a hivatalnak választ adók 14,6 százaléka számolt be arról, hogy legalább időnként allergiás panaszok gyötrik. A Nemzeti Népegészségügyi Központ statisztikái ugyanakkor még súlyosabb helyzetet vázolnak fel: adataik szerint a hazai lakosság csaknem negyede, körülbelül 2,5 millió ember szenved allergiás megbetegedésben, illetve minden 10. ember allergiás a parlagfű pollenjére. Úgy tűnik, a hazai statisztikák a nemzetközi trendeket követik, amelyek szintén az allergiások számának drasztikus emelkedéséről számolnak be. Az allergiás betegségek feltartóztathatatlanul növekvő száma javarészt a megváltozott életvitelünk, illetve a környezeti tényezők eredménye.
A túl steril környezet is gondot okozhat
Az egyik népszerű teória, amely magyarázattal szolgálhat az allergiások növekvő számára, az úgynevezett „higiéné hipotézis”. Ennek alapja, hogy a modern városi környezet túl steril ahhoz, hogy már kisgyermekkorban megfelelő védettségi alap alakuljon ki a környezetben lévő, potenciális allergénekkel szemben. Korábban a kisgyermekek rengeteget játszottak a természetben, növények és állatok közelségében. Miközben felfedezték a környezetüket, sok dolgot megfogdostak, majd a szájukat megérintve a szervezetük is megismerkedhetett a körülöttük lévő anyagokkal. Modern életvitelünk egyik velejárója, hogy a korábbinál sokkal többet tartózkodunk zárt helyeken, kevesebbet vagyunk a szabadban. Otthonainkat is baktérium- és egyéb kórokozómentessé tesszük, mindent rendszeresen lefertőtlenítünk. Emiatt gyerekeink szervezete csak később érintkezhet az egyébként ártatlan környezeti elemekkel, azokat nem ismeri fel megfelelően, és veszélyesnek bélyegzi őket. Az immunrendszerünk túlzott mértékű reagálása, vagyis az allergiás reakciók is betudhatóak ennek.
A másik káros környezeti teher a légszennyezettség, amely a modern embert szintén egyre nagyobb mértékben sújtja. Már a levegőben szálló pollenek is szennyezettek korommal, porral vagy valamilyen égéstermékkel, ezeket belélegezve pedig a szervezetünk fokozott immunreakciót kezdeményez.
A klímaváltozás potenciális veszélyeiről számtalan cikk született már, de arról talán kevesebb szó esett, hogy az allergiások tüneteire is negatív hatással lehet. Már most jól látszik, hogy a felmelegedés miatt a pollenszezon is hetekkel hosszabbá vált az eddig megszokottnál, és már kora tavasszal sok kellemetlenséget okozhatnak az olyan növényi pollenek, amelyek rendszerint májusig nem szoktak nagy koncentrációban bekerülni a levegőbe. Egyes növények pollenszórása is intenzívebbé válhat a következő években. Mivel a parlagfű – amely az egyik legerősebb légköri allergént termeli – eleve egy hosszú virágzási periódussal rendelkező gyomnövény, nem csoda, ha azt jósolják, hogy a 21. század második felére a szénanáthás betegek száma csupán emiatt a kétszeresére emelkedhet.
Nem szabad továbbá elfelejtkezni a stressz okozta veszélyekről sem. A szorongás világszerte egyre fokozódó mértékben érinti az embereket, ami pedig az immunrendszer gyengébb teljesítményét is eredményezheti. Emiatt pedig az allergiás tünetek szintén felerősödhetnek, és hosszabb ideig kínozhatják az érintetteket.
Hogyan kezeljük az allergiás panaszokat?
Az egész évben előforduló allergiás megbetegedések az év bármely időszakában megjelenhetnek, vagy akár egész évben fennállhatnak. Szerencsére azonban számos módon kímélhetik az érintettek a szervezetüket a kellemetlen allergénektől. A tünetek megelőzésének alapja, hogy a lehető legkisebb mértékben érintkezzünk a tüneteket kiváltó anyagokkal, ez ugyanakkor sokszor csak nehezen megoldható. A légúti allergiát a leggyakrabban antihisztaminokkal, illetve a nyálkahártyát összehúzó szteroidos készítményekkel kezelik. A patikákban vény nélkül is elérhetőek olyan tartósítószertől mentes orrspray-k és orröblítők, amelyek gyorsan és hatékonyan enyhíthetik az allergiás tüneteket. Jó, ha ezekből mindig tartanak otthon azok, akik számára mindennapos kihívást jelent az allergénekkel folytatott küzdelem.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
