A két egymást követő menstruációs vérzés első napjai közötti 28 nap a ciklus hossza, ebbe számítjuk bele a menstruációs vérzés 4-5 napját is. Aggodalomra semmi ok, ha valakinél ez eltolódik akár 4-5 nappal is (pozitív és negatív irányban egyaránt). A menstruációt bonyolult folyamatok befolyásolják, ezért az időnkénti eltérés teljesen természetes.
A menstruációban átmeneti zavart idézhet elő:
- stresszes életmód,
- nem megfelelő táplálkozás,
- gyógyszerek szedése: fogamzásgátló, hormonpótló kezelés, véralvadásgátló terápia,
- életmódbeli változások: túlzásba vitt diéta, étkezési zavarok (anorexia, bulimia), extrém megerőltető sport, tartós stressz,
- erőteljes fizikai aktivitás.
Kórosnak tekinthető a probléma, ha a vérzés az átlagosnál jóval rövidebb vagy hosszabb ideig tart, rendszertelenül jelentkezik, nagyon fájdalmas, ha a vér élénk színű vagy alvadékos, illetve, ha a két menstruáció közötti időszak túl rövid vagy túl hosszú, vagy a menstruáció akár három hónapnál hosszabban elmarad.
Mi állhat a cikluszavar hátterében?
- Méhtestet érintő elváltozások: mióma, polip vagy rosszindulatú méhnyálkahártya-daganat
- Méhnyálkahártya-atrófia (sorvadás): menopauza, a petefészkek korai kimerülése
- Endokrin betegségek: pajzsmirigy-alulműködés, véralvadási zavarok
- Hipotalamusz – hipofízis eredetű: például magas prolaktinszint
- Ovulációs problémák: PCOS
Mióma
A mióma egy sejtburjánzás, a méhizomból és rostos szöveteiből álló jóindulatú daganat. Leggyakrabban a méh simaizomszövetén keletkezik. Ez okozhat erősebb hasi görcsöket, fokozott vérzést is. A szervezetben az ösztrogéntúlsúly miatt kialakuló mióma az esetek többségében hormonális gyógyszerekkel kezelhető.
Petefészekciszta
A petefészekciszta gyakori oka a menstruáció kimaradásának. Ha a megérett petesejt nem lökődik ki a tüszőből, a tüszőfolyadék felszaporodik, és rendellenes, akár öt-tíz centiméter átmérőjű, többnyire folyadékkal teli, tömlőszerű képződmény alakul ki a petefészken, amely hormont termelve befolyásolhatja a ciklust. Hatására a menstruáció késhet, kimaradhat. Ha a ciszta nem szívódik fel magától néhány menstruációs ciklus alatt, orvosi beavatkozásra van szükség.
Méhpolip
A méhpolip a méhtestet bélelő nyálkahártya kóros túlburjánzása. Ez a sokakat érintő elváltozás jellemzően befelé, a méh ürege felé növekszik. Pontos oka nem ismert, valószínűleg hormonális eredetű, de krónikus gyulladáshoz társulva is kialakulhat. Gyakrabban jelentkező menstruációval, illetve közti vérzéssel hívhatja fel magára a figyelmet. A polip eltávolítása azért fontos, mert megléte akár meddőséghez is vezethet.
Prolaktin
A cikluszavarok egy részének hátterében a prolaktin nevű hormon túlságosan magas szintje áll. A prolaktint „anyasági” hormonnak is hívják, mert a kismamáknál a tejelválasztás serkentésében játszik fontos szerepet. A prolaktin kis mennyiségben állandóan jelen van a női szervezetben, ha azonban terhesség vagy szoptatás időszakán kívül is magas a szintje, akkor megzavarhatja a ciklust, amivel a fogantatást megakadályozhatja, vagy korai vetélést is okozhat.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
PCOS
A PCOS egy komplex kórkép, amely nem csupán nőgyógyászati problémákat okoz (menstruációs zavarok, ciszták a petefészekben, meddőség stb.), hanem az egész hormonháztartást befolyásolja. Jelenlegi kutatások szerint a meddőség egyik leggyakoribb oka.
