A változókor a 40-es évek második felétől kezdődik, amikor az ösztrogénszint folyamatos csökkenésének következtében a menstruáció rendszertelenné válik, majd végleg elmarad.
A változókor tünetei:
- szabálytalanná váló menstruációs ciklus
- hőhullámok
- verejtékezés
- alvászavarok
- fejfájás
- hangulatingadozások, ingerlékenység, érzékenység
- súlygyarapodás
- bőrszárazság
- ritkuló haj
- csontritkulás
- libidó csökkenés
Változókori hüvelyszárazság és vizelettartási zavarok
A méh, a hüvely és a húgyhólyag (együtt urogenitális szervek) ösztrogénérzékeny szervek, amelyekre hatással van a nemi hormonok szintjének csökkenése. A posztmenopauzában minden második nőt tartósan érintenek annak negatív következményei.
Tünetei:
- hüvely- és vulvaszárazság, gyakoribb bakteriális fertőzések,
- éjszakai vizelés,
- vizelési- és vizelettartási problémák,
- hüvelyi atrófia (sorvadás),
- fájdalmas szexuális aktus,
- méh-előreesés (prolapszus).
A tünetekhez pedig égő érzés, viszketés és kellemetlen szag is társulhat!
Húgy- és ivarszervi változások a változókorban
A női nemi szerveket és az alsó húgyutakat is érinti a menopauza utáni ösztrogénhiány, amely a szövetek rugalmasságát és nedvességtartalmát biztosító anyagok, a kollagén-, a hialuronsav- és az elasztin-tartalom csökkenésével jár. Ennek következtében a hámszövet elvékonyodik, a simaizomsejtek működése megváltozik, a kötőszövet sűrűsége pedig megnő. A változások a hüvely rugalmasságának csökkenésével, hüvelyszárazsággal, a hámszövet fokozott sérülékenységével járnak. Ugyanakkor a hüvely enyhén savas pH-ja lúgos irányba tolódik, ami a hüvelyflóra egyensúlyának felborulását eredményezi: csökken a hüvely baktériumokkal és más kórokozókkal szembeni ellenállása, ami a hüvelyi és húgyúti fertőzések gyakoribb előfordulását vonja maga után.
A petefészkek által termelt ösztrogén, azaz tüszőhormon hiánya okozta urogenitális atrófia tünetei, mint a hüvelyszárazság, viszketés, égő érzés, vizeletszivárgás, gyakori vizelés, nocturia (éjszakai vizelés) és késztetéses inkontinencia gyakran fordulnak elő a változókorban és a későbbi életszakaszban is.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Van segítség!
A legtöbb nő szégyelli, és nem mer szakemberhez fordulni a problémájával, pedig a tünetek önmaguktól nem múlnak el, kezelés nélkül komoly életminőségromlást eredményeznek, szövődményekkel járhatnak! Fontos, hogy megértsük: nem vagyunk egyedül a problémánkkal, a változókor egy természetes állapot, amelynek kellemetlen tünetein kell és lehet is segíteni!
Ez is érdekelhet
1. Hormonmentes terápia: célszerű ápoló, nedvesítő
összetevőket tartalmazó kombinált készítményeket kúraszerűen, szükség szerint
akár hosszú távon is használni. Ezek változatos összetételűek: hialuronsavat,
tejsavat, gyógynövénykivonatokat, ápoló olajokat, esetleg probiotikumokat
tartalmaznak, amelyek nemcsak hidratáló, hanem tartósan regeneráló hatásúak
is.
2. Intimlézeres kezelés: a változókori
hüvelyszárazság enyhítésére is adhat lehetőséget. A kezelés során a lézerrel
megerősítik a hüvelyhám alatti kötőszövetet, vagyis újra rugalmassá teszik a
hüvely falát, így a későbbiekben nem kell a berepedezéstől, a fertőzésektől és
a fájdalomtól tartani.
3. Intimtorna: a vizelettartási zavarokon segíthet az
intimtorna és más, belső izmokat megmozgató torna, amelyeknek rendszeres
gyakorlása jelentősen enyhítheti a tüneteket. Súlyosabb, vizeléssel összefüggő
tünetek esetén indokolt lehet a hormonterápia, ösztrogéntartalmú, lokális
készítményekkel.
4. Életmőd: nem utolsósorban a kiegyensúlyozott étrend, a megfelelő
folyadékbevitel, a dohányzás kerülése, valamint a rendszeres testmozgás is
enyhíti a kellemetlenségeket!
