A stressz természetes válaszreakció a bekövetkezett változásokra, illetve az azok által támasztott kihívásokra. A stressz hasznos testi funkciónk, hiszen a stressz nyomán a szervezetünk képes hirtelen csúcsteljesítményre kapcsolni.
Mire szolgál a stressz?
A stresszre szükségünk van, ugyanis nélküle a testünk nem tudna alkalmazkodni az állandóan változó helyzetekhez, azaz stressz nélkül egyszerűen nem tudnánk létezni sem.
Stressz hatására idegi és hormonális folyamatok indulnak be: megemelkedik a pulzus és vérnyomás, valamint fokozódik sejtjeink tápanyagellátása. Eközben pedig gyengülnek olyan funkciók, amelyek vészhelyzetben aktuálisan kevésbé fontosak, így például lassul az emésztés, illetve megváltozik az immunrendszer reakcióképessége. Ezek a változások – normális esetben – rövidtávúak, és amint az adott veszélyforrás megszűnik, a szervezet visszaáll a megszokott kerékvágásba. A baj ott kezdődik, ha a stressz folyamatossá válik, hiszen a folytonos kihívások mellett nem marad elég idő a regenerálódásra, az állandóan felfokozott állapot pedig szinte az összes testi folyamatot megzavarhatja.
Mi a jó és a rossz stressz? Hol a határ?
Fontos különbséget tenni a jó és a rossz stressz között:
1. A pozitív vagy eustressz motiváló hatású, fokozza az energiát, javítja a teljesítményt. Az eustresszt kiváltó pozitív stresszor lehet például a munkahelyváltás, házasság, lakásvásárlás, költözés, gyerekvállalás, nyaralás, új hobbi.
2. A negatív hatású distressz szorongást okoz, csökkenti a teljesítményt, egészségügyi és mentális problémákhoz vezethet.
A tartósan fennálló stresszhatás miatt előbb-utóbb kimerülünk, a szervezetünk felhasználja az energiatartalékát. Ekkor szoktak megjelenni a stresszel kapcsolatos testi-lelki tünetek, mint a szorongás, álmatlanság, ingerültség, fáradtság. A sok stressz a testünkre is hatással van, így kialakulhatnak akár szív- és érrendszeri problémák (például magasvérnyomás) vagy az emésztőrendszerrel kapcsolatos betegségek (IBS, gyulladásos bélbetegség). A tartós stressz hatására az immunrendszerünk is kevésbé ellenállóvá válhat a betegségekkel szemben.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A pozitív és a negatív stressz közti határvonal az az állapot, amikor normál helyzetben működik a szervezetünk. Ha beront a főnökünk, és kritizálja a munkánkat, olyankor elmozdultunk az egyensúlyból, ugrásszerű állapotba kerül a testünk, és el akarunk menekülni, csak nem tehetjük meg. Jó esetben ezután a testünk öngyógyító folyamatainak köszönhetően visszaáll a normális keringésünk.
- mondta korábban a HVG BrandLabnek M. Steinbach Annamária, pszichológus.
Ez is érdekelhet
Ma már számos – jól használható – módszer áll rendelkezésre, hogy a stressztűrő képességünket erősítsük, illetőleg a különböző stresszhelyzetekkel való megküzdés eredményességét javítsuk. Fontos ezek megismerése és megfelelő alkalmazása, ugyanis a tartósan fennálló, rossz stressz (negatív, vagy distressz) számos súlyos lelki- és testi megbetegedés forrása.
Legjobban: