A Felelős Szülők Iskolája a februárban meghirdetett „A gyerekkor nem applikáció” kampányának keretében tartott online szakmai diskurzust. Tibenszky Moni Lisa, az iskola alapítója, két kamasz fiú édesanyja elmondta: valós probléma, hogy a gyerekeket egyre nehezebb kiszakítani a virtuális valóságból. De mit tehet a szülő vagy akár a tanár, hogy az internethasználat ne legyen káros hatással a gyerekek fejlődésére, mentális egészségére? – teszi fel a kérdést az Index.
Kapitány-Fövény Máté klinikai szakpszichológus szerint fontos különbséget tenni a függőségek között: van kémiai, azaz szerhasználat miatt kialakuló, valamint viselkedésbeli addikció. A játékfüggőség az utóbbi csoportba tartozik, amit a pszichiátria is kategorizál már, a legújabb diagnosztikai rendszerben megjelenik az online játékzavar fogalma, az egészségügyben külön BNO-kódot kap ez a betegség. Évről évre újabb függőségekkel bővül a diagnosztizálható zavarok köre, csak a kellőképpen problematikusak kapnak olyan címkét, amelyre ambuláns vagy kórházi kezelés előírható – húzta alá.
Kamaszkorban cuppannak rá legkönnyebben
Az addiktológus kiemelte, hogy a viselkedéskontrollért felelős frontális lebeny tinédzserkorban fejlődik a legintenzívebben. Akik ebben az életkorban próbálnak ki valamilyen szert, addiktív cselekvést, azok nagyobb arányban válnak függővé. Ennek van részben biológiai oka, ha az agy jutalmazórendszere alulműködik, akkor a túlhajtott önjutalmazással fogja az illető a szükséges kielégülést megtapasztalni, a kontrollvesztés miatt iszik majd meg 5-6 sört, vagy játszik 5-6 órát. Minden függőség valamiféle hiányt pótol, az agy ugyanúgy reagál a magányra, mint az éhségre – magyarázta a szakértő a tizenéveseknél egyre nagyobb arányban megjelenő játékfüggőség pszichológiai hátterét. Mint fogalmazott, a többi addikcióhoz hasonlóan az online játék megvonása is mentális tünetekkel, ingerlékenységgel, depresszív hangulattal, szorongással járhat, felülírhatja a tinédzser önmagához, barátaihoz, családjához való viszonyát. A szakértő azt is elárulta, hogy évről évre növekszik az addikciókat kezelő terápiákra jelentkezők aránya.
Digitális heroin
Steigervald Krisztián generációkutató rámutatott, hogy a gyerekek nem kütyükkel a kezükben születnek, a szülők adják nekik oda az eszközt, tőlük tanulják a technológiához való viszonyulást. Mi, felnőttek teremtettünk nekik egy olyan behuzalozott világot, ami online és offline is egyben, viszont nem alkottunk szabályrendszert ennek kezelésére – fogalmazott. „Olyan szintű csodát élünk meg, hogy mi sem tudjuk kontrollálni magunkat, akkor hogyan várjuk el, hogy az önmagát kereső tinédzser erre képes legyen?” – vetette fel.
Az okostelefont szokták digitális heroinnak hívni, mert a cselekvésre azonnali visszajelzést ad, amit az agy jutalmazásként értékel, ezért nagyon addiktív lehet – emelte ki Kapitány-Fövény Máté. Az addiktológus abszurd példaként említette Hongkongot, ahol a mobiltelefon-használatot olyannyira preferálják, hogy a gyalogátkelőhelyeknél a piros lámpa fényét a földre vetítik, ezért a járókelőnek le sem kell vennie a szemét a telefon képernyőjéről, mikor áthalad az úton. Szintén a kínai metropoliszban fordult elő az az eset, mikor azért halt éhen otthon egy csecsemő, mert a szülei egy kávézóban azzal voltak elfoglalva, hogy egy virtuális játékban gyermeket neveltek – tette hozzá Steigervald Krisztián, aki szerint ebből is látszik, hogy az internetfüggőség nem csupán gyerekeknél ölthet kóros méreteket.
Már a bölcsisek is használják
A generációkutató kiemelte: a szocializáció úgy alakul ki, hogy a társadalomnak megfelelő értékrendet követjük. „Ha a tanár, a nevelő a kütyükhöz nyúl, mikor szórakozni akar, vagy megnyugtatni magát, a gyerek is ezt fogja később tenni” – fejtette ki. Tibenszky Moni Lisa megemlítette, hogy a Digitális Jólét Program felmérése szerint már bölcsődéskorúak is 2-4 órát töltenek naponta kütyühasználattal, a képernyő-váltogatásban sokszor már ügyesebbek, mint a mesekönyv lapozgatásában. A Felelős Szülők Iskolájának alapítója kiemelte, hogy nem szabadna megfeledkezni a mesemondásról, mivel az érzelmi intelligenciát fejlesztő élő szavas beszéd hatással lehet későbbi szövegértésükre. "Egy kisgyermek akár egy hangyára is éppúgy rá tud csodálkozni, mint a színes, zajos mozgó animációkra, videójátékra. Ha kiskorában látta, hogy lehet kirándulni, társasozni, huszonévesen vissza fog térni a valóságban eltöltött szórakozásokhoz" – húzta alá a generációkutató.
Ez is érdekelhet
Arra a kérdésre, hogy ha már kialakult a játékfüggőség, milyen egészséges alternatívát lehet ajánlani a tinik számára, az addiktológus a sportot említette. A küzdősportok a frusztráció levezetésére is szolgálnak. A szakirodalomban a hosszútávfutó mámora kifejezés arra utal, hogy a testedzés is lehet addiktív, ami jó alternatíva a káros szenvedélyek kiváltására – hangsúlyozta Kapitány-Fövény Máté.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
