A kutatások természetesen az évek alatt egyre több dolgot fedtek fel az alvásról. Ezekből szemezgettünk.
<strong>Az agy álmunkban döntéseket hoz</strong>
Minderre a kutatók úgy jöttek rá, hogy két csoport valamelyikébe sorolható, hangosan kiejtett szavakat kellett kategorizálni a hallgatótól balra vagy jobbra lévő gombok megnyomásával. A kísérletet nem csak ébren végezték a tesztalanyok, hanem elaltatva is: testük reakciói pedig arról árulkodtak, hogy nem csak hallják a szavakat, hanem reagálnak is rájuk. A hallott szavakra viszont nem emlékeztek és nem is tudták felidézni őket.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
<strong>Az elme megszilárdítja az emlékeket</strong>
Miközben alszunk, agyunk megszilárdítja a szerzett emlékeket és információkat, majd asszociációkat hoz létre ezek és a korábbi emlékek között: mind a REM-fázisban , mind pedig azon kívül. Ha eleget alszunk, "le tudjuk betonozni" a fontos információkat, amelyeket később vissza kell idéznünk és kisebb esélye lesz annak, hogy elfelejtünk valamit belőle.
<strong>Kreatív asszociációkat hoz létre</strong>
A University of California 2007-ben végzett kutatása azt tárta fel, hogy az alvás meglepően jó kreativitásserkentő lehet. Öntudatlan pihenőállapotunk ugyanis olyan agyi kapcsolatokat hoz létre, amelyet ébren nem tudtunk volna létesíteni - ezek vezetnek az ébrenléti úgynevezett "aha!" pillanatokhoz.
Felébredve az emberek 33 százalékkal esélyesebbek arra, hogy asszociációkat hozzanak létre egymástól távol lévő dolgok között.
<strong>Kitisztítja a mérgeket</strong>
Az agy alvás közben takarít is : és nem is akárhogyan. A University of Rochester 2013-as kutatásainak egy csoportja egerek agyi működésére fókuszált: a vizsgálatok arra mutattak rá, hogy alvás közben az egerek agya a neurodegenerációval kapcsolatos mérgező molekulákat kiveti a szervezetből. Az agyi sejtek közti tér megnő alvás közben, aminek révén az agy ki tudja dobni azokat a mérgező molekulákat, amelyek az ébrenlét közben felhalmozódtak.
Dr. Nedergaard, a kutatás vezetője szerint azért is muszáj aludnunk, mert ennek hiányában az agyunknak nincsen ideje takarítani, ez pedig olyan neurodegeneratív betegségekhez vezethet, mint a Parkinson-kór vagy az Alzheimer-kór.
<strong>Segít a fizikai munkavégzésben</strong>
Az agy alvás közben az információkat a rövidtávú memóriából (a motoros kéregből) a hosszútávú memóriába (a temporális lebenybe) vési be: ez a folyamat eddig kifejezetten hasznos motorikus feladatokkal, mozgásokkal kapcsolatos információk tárolására: akár vezetésről, akár teniszezésről vagy táncmozdulatokról beszélünk.
James B. Maas, a Cornell alváskutatója is megerősítette: ha sportolunk vagy bármilyen fizikai cselekvést végzünk és jobbak akarunk lenni benne, akkor nem elég edzenünk vagy gyakorolnunk, többet is kell aludnunk utána !
