Bár az egyéni szükségletek eltérőek, felnőttek számára - az egészségmegőrzést szem előtt tartva - 7-9 óra nyugodt, pihentető alvás ajánlott éjszakánként. Sem az érdemben ennél kevesebb, sem az ennél több ágyban töltött idő nem túl szerencsés, hiszen kutatások igazolják, hogy mindkét véglet nemkívánatos szövődményekkel járhat. Rövid távon fáradtság, ingerültség és memóriazavarok léphetnek fel az alváshiány vagy a túlalvás nyomán, hosszú távon pedig jelentősen megemelkedik egyebek mellett bizonyos daganatos megbetegedések, szív- és érrendszeri kórképek, illetve számos anyagcserezavar kialakulásának kockázata.
Az alváshiány elősegíti a dehidratációt
A november elején a Sleep című tudományos folyóiratban publikált tanulmányával a Pennsylvaniai Állami Egyetem kutatócsapata újabb bizonyítékot tárt fel arra vonatkozóan, hogy a nem megfelelő alvásidő gondokat idézhet elő a szervezet önfenntartó folyamataiban. A kutatók két amerikai és egy kínai egészségügyi felmérés eredményeit felhasználva összesen több mint 20 ezer felnőtt alvásmennyiségére és vizeletkoncentrációjára vonatkozó adatait tekintették át. Az elemzés során sem cukor-, sem vesebetegek adatait nem vették figyelembe, ahogy kihagyták a vizelethajtó gyógyszerekkel kezelt betegeket és a terhes nőket is.
A vizsgálatokból kiderült, hogy azoknál a résztvevőknél, akik legfeljebb 6 órát aludtak éjszakánként, gyakrabban mértek magas vizeletfajsúlyt . Ez azt jelenti, hogy az érintettek vizelete koncentráltabb volt az átlagosnál, egyszerűbben mondva dehidratáltak voltak. Hatórányi alvás mellett a dehidratáció előfordulása 16-59 százalékkal bizonyult magasabbnak, mint azok körében, akik 8 órán át tudtak pihenni.
Hormonprobléma állhat a háttérben
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A kutatók úgy sejtik, hogy a probléma hátterében a vazopesszin, avagy az antidiuretikus hormon (ADH) állhat - ez a hormon felelős a vesék víz-visszatartásáért. Korábbi tanulmányok már kimutatták ugyanis, hogy az agyalapi mirigy által termelt ADH szintje az alvásciklus vége felé éri el a csúcsát a vérkeringésben. Amennyiben viszont túl hamar ébredünk reggel, lecsúszhatunk erről az időablakról, ami zavart okozhat a szervezet folyadékháztartásában. Ezzel együtt az új tanulmány szerzői hangsúlyozták, hogy mindez csupán feltevés, kutatásaik ugyanis mindössze egy összefüggést tárt fel, nem ok-okozati kapcsolatot.
Összességében tehát a pontos mechanizmus feltárásához további vizsgálatokra lesz szükség, mindenesetre a mostani felfedezés alátámasztani látszik azokat a korábbi tudományos eredményeket, amelyek szerint a túl rövid alvástartam megnöveli a krónikus veseproblémák kialakulásának rizikóját. Asher Rosinger, a kutatócsoport vezetője pedig hétköznapi jó tanácsként megfogalmazta, hogy amennyiben egy rövidre sikerült éjszakát követően fáradtak vagyunk és rossz a közérzetünk, igyekezzünk többet inni.
Ez is érdekelhet
Forrás: iflscience.com
