A kutatás alapját a Michigan Egyetem által fejlesztett Entrain app adta. Az eredetileg jetlag leküzdésére fejlesztett alkalmazás eredményeiről a felhasználók dönthettek úgy, hogy megosztják a kutatócsoporttal. Az eredmények összegzése a cirkadián ritmus (napi biológiai óra) országos lebontását, jellemzőit tették közzé.
Japánban és Szingapúrban például közel 7,5 órát alszanak. Alvásmennyiségben a franciák egy kevéssel előzik meg az angolokat, utóbbiak majdnem 8 óra alváshoz jutnak éjjel. A hollandok töltik a legtöbb időt az ágyban, ők 8 óra és 12 perccel szerezték meg az első helyet az applikációt letöltők között. Magyarországról nem esett szó a kutatásban.
A megfigyelések szerint a vizsgálat alanyai közül azok, akik több időt töltöttek természetes napfényben, általában korábban bújtak ágyba.
Nem csak országokra lebontva, de nemre és korra való tekintettel is levontak néhány következtetést. Az összegyűjtött adatok alapján elmondható, hogy a nők átlagosan napi fél órával többet alszanak, mint a férfiak. Az 55 év felettiek alvási napirendje pedig jóval rendszeresebb, mint a 30 év alattiaké.
A társadalmi szokások egészségkárosító hatása
A szociális környezetünk burkoltan elvárja, hogy éjjelente későn bújjunk ágyba, miközben a biológiai óránk arra sarkall, hogy kelljünk fel korábban és így nem jutunk elegendő alváshoz. Ebben a kiegyensúlyozatlanságban rejlik a globális alvásválság kulcsa.
Az alváshiány következményei
Az alváshiány a rendszertelen alvás komoly egészségügyi problémákhoz is vezethet, melynek hatását szervezetünk csak évek múlva sínyli meg. Bármennyire is úgy gondoljuk, hogy a fáradtságon kívül nem lesz következménye, hosszú távon növeli a krónikus betegségek kockázatát.